A főváros vezetői tudatosan vitték csődbe Budapestet.

Ha törvényt szegek, akkor engem elítélnek. Ha ezt szándékosan teszem, az súlyosító körülmény.

Karácsony úrnak szerencséje, hogy büntetőjogi értelemben "felelőtlen", csupán politikai felelőssége van - azt pedig a választók joga számon kérni rajta.

Szánt szándékkal, tudva a fizetendő szolidaritási hozzájárulás 89 milliárd forintos összegéről 36 milliárd forintot terveztek be a főváros költségvetésébe. Mintha én azt mondanám, hogy mostantól tankoláskor a felét vagyok csak hajlandó kifizetni a benzin árának, mert szerintem a többi nem jogos...

Karácsony Gergelyék arra hivatkoznak, hogy amikor a főváros költségvetését tervezték, még nem tudták, hogy mennyi lesz a szolidaritási hozzájárulás összege.

Pedig 2024. november 11-én, T/9894 számon az Országgyűlés elé beterjesztésre került Magyarország 2025. évi költségvetési törvényének tervezete, amely tartalmazta a szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertáblát.

Túl azon, hogy Karácsony úr párttársa, Szabó Tímea országgyűlési képviselő, a törvényjavaslatok nyilvánosak, letölthetők a Parlament honlapjáról.

Ez alapján a fővárosi költségvetési rendelet decemberi elfogadásakor mindenki számára világos volt, hogy mindössze két nappal később (eddigre lezárult az általános és a részletes vitája is a törvényjavaslatnak és már csak a formális szavazás volt hátra a Parlamentben), 2024. december 20-án el fogják fogadni ezzel a tartalommal a költségvetési törvényt (2024. évi XC. törvény).

Formálisan tehát ugyan nem volt jogellenes a főváros költségvetési rendelete, de elfogadása pillanatában ismert volt mind a beterjesztő, mind az azt elfogadók számára, hogy mindössze 2 napig fog tartani a törvényesség állapota. (Pontosabban szólva 12 napig, mert a költségvetési törvény kihirdetése 2024. december 30. napján történt.)

A Nemzetgazdasági Miniszter 2025. február 11-én tette közzé a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló 1/2025. (II. 11.) NGM rendeletet, mely összegszerűen meghatározta a Fővárosi Önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulást: 89.114.500.995,- forintban.

A fővárosi költségvetési rendeletnek a 2024. évi XC. törvénnyel való összeütközése tehát legkésőbb 2025. február 11-én minden kétséget kizáróan beállt.

Ennek megfelelően a Fővárosi Kormányhivatal ún. törvényességi felhívással fordult a Fővárosi Önkormányzathoz, melyben megállapította a költségvetési rendelet törvénybe ütközését, és felhívta a Fővárosi Közgyűlést, hogy 30 napon belül vegye napirendjére újra a rendeletet, és a törvénynek megfelelő tartalommal módosítsa.

Ennek megértéséhez tudni kell, hogy Magyarországon (és a világ valamennyi jogállamában) a jogszabályoknak hierarchiája van. A legerősebb jogszabály a törvény (az Alkotmány nem - csak - jogszabály, hanem jogforrás, ezért a hierarchiától némileg elkülönülten áll annak tetején), ezt követi a miniszteri rendelet.

Az önkormányzati rendelet nem lehet más tartalmú, mint akár egy később meghozott törvény.

A Fővárosi Közgyűlés 2025. február 26-i ülésén tárgyalta is a Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívását, de Karácsony úr alábbi javaslatát fogadta el ezzel kapcsolatban: "javaslom, hogy a Fővárosi Közgyűlés (...) a Kormányhivatal tárgyi törvényességi felhívásában foglaltakkal ne értsen egyet".

Ezt a határozatot 21 igennel, 10 nem ellenében fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. (A Fővárosi Közgyűlésben csak a Fidesz-frakció szavazott ellene, mindenki más elfogadta.)

Tehát hangsúlyozom: az összes nem fideszes képviselő arra szavazott, hogy Budapest költségvetése törvénytelen legyen!

Ezt követően Budapest Főváros Kormányhivatala a Kúriához fordult, amely a múlt pénteken elmarasztalta Budapest Főváros Önkormányzatát, és ítéletében 2025. július 1-i hatállyal megsemmisítette a Főváros önkormányzati rendeletének fizetendő szolidaritási hozzájárulás, valamint kiadás sorait.

(Rendkívül nagyvonalúan nem azonnali, vagy rövidebb - például 15 napos - hatállyal, hanem azzal a felülvizsgálati hatállyal, amelyet a Fővárosi Közgyűlés maga határozott meg saját magának a költségvetés rendes felülvizsgálatára.)

Budapest régóta pártpolitikai csatározás színtere, és ebben a csatában a város választott vezetői számára a "minél rosszabb a budapestieknek annál jobb nekünk" szemlélettel vesznek részt.

Ennek egy újabb fejezetéhez érkeztünk, ahol nagyonis elképzelhető, hogy a politikai harc áldozatává válnak a közüzemek, a gyermekétkeztetés, bármi. Hiszen a kormányt leváltani akarók saját maguk nyilatkozták, hogy minél rosszabb a magyaroknak, annál jobb nekik.