Trianon reparálhatatlan károkat okozott a Kárpát-medence településszerkezetében.

Például Budapesten termelődik a megcsonkított Magyarország GDP-jének 1/3-a. Ez olyan elképesztő aránytalanság, ami számtalan vita, egyben egészségtelen gazdasági folyamatok forrása.

Nézzük meg például, hogy a Budapestet követő városaink népessége mit mutat, hogyan aránylik a fővároséhoz (elnézést kérek, a számok nem frissek, ha jól emlékszem 2022-esek, de az arányokat jól mutatják):

Budapest: 1.706.851 (100%)
Debrecen: 199.725 (12%)
Szeged: 157.372 (9%)
Miskolc: 147.480 (9%)
Pécs: 138.420 (8%)
Győr: 132.111 (8%)
Nyíregyháza: 115.521 (7%)
Kecskemét: 108.817 (6%)
Székesfehérvár: 95.545 (5%)

Jól láthatjuk, hogy a fővárost követő 9 legnagyobb város nem adja ki a főváros lakosságát, csupán annak kétharmadát (64%-át).

Mennyire másként néz ki, ha megnézzük ugyanezt elcsatolt városainkkal kiegészítve:
Budapest: 1.706.851 (100%)
Pozsony: 424.428 (25%)
Temesvár: 306.462 (18%)
Kolozsvár: 303.047 (18%)
Újvidék: 289.128 (17%)
Brassó: 275.514 (16%)
Kassa: 239.171 (14%)

Itt következne Debrecen, de már 108%-nál járunk...

Mennyivel egészségesebb térszerkezet... Ugyebár...

Sehol az elcsatolt területeken nem mertek népszavazást tartani az ott élők körében, hogy hová szeretnének tartozni.

Ez alóli egyetlen kivételként 1921. december 14-16 között Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopron, Sopronbánfalva - többnyire német (ma osztráknak mondjuk) - lakosságát kérdezték meg, hogy Ausztriához, vagy inkább Magyarországhoz kívánnak-e tartozni.

A népszavazás végeredménye ismert.

Dicsőség a leghűségesebb városnak és az őt körülölelő falvaknak!

Képek forrása: Sopronmédia, Worldmapper