✍️"Nem csak a brüsszeli, strasbourgi nagyszínházban látunk turbósított cirkuszt,... a szemlőhegyi kamaraszínpadon is megy a kabaré."
NÁCIBESZÉD.
Puzsér nem "szatirikus" szöveget írt, hanem hitvány nácibeszédben gyalázta Ábrahám Robi kollégámat. B..izott, zs.dózott, c..gányozott.
Ugyanolyan förmedvényes módon tette ezt, ahogy nemrég Pityinger Laci húgának és édesanyjának megbecstelenítéséről "rappelt".
A szájhős - mert aztán találkozni már nem óhajtott Dopemannel.
Száz, kétszáz, ötszáz éve (tehát amikor még épelméjű volt a világ) ilyen alja sértésekért elégtételt vett a sértett. Ha egy nyaklevessel megúszta a mocskolódó, akkor összetehette a két kezét.
Hatás - ellenhatás.
Sértés - elégtétel.
Puzsér minden létező vörös vonalat átlépett. Nem érvelt, hanem sértegetett. És van az a sértés, van az a gyalázat, amit nem lehet eltűrni. Most végül kapott érte egy frászt.
Szaladt azonnal a rendőrségre. Ilyenkor azért jó (az általa olyannyiszor gyalázott) Pintér Sándorék óvó karjai közé bújni. Számítógépe fedezékéből pedig folytatta Ábrahám Robi c..gányozását, b..zizását, gyalázását. És a Telex még ezután is őt sajnáltatta...
Mindez utólag is, sokadjára bizonyítja: Ábrahám Robinak van igaza.
Ha itt valakinek bocsánatot kell kérnie, és elvonóra kell kotródnia, az Puzsér.
Puzsér nem áldozat, hanem elkövető. Kóros, visszaeső becsületsértő.
Nem kötelessége senkinek eltűrnie, hogy egy züllött alak a származásáért pocskondiázza, b..izza, vagy éppen (mint Laci esetében) a húga és az édesanyja megerőszakolásáról jópofáskodjon.
(PT)