Magyarországnak kellene tanítani Európát a jogállamiságról | Az Öreg
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész felvázolja az Új Alaptörvény jogfolytonosságát a Szent István-i törvényektől, az Aranybullától, a Werbőczy Hármaskönyv, az 1848-49-es törvényeken, az 1867-es kiegyezés kori, Deák Ferenc törvényein át napjainkig. Ezért is nevezik a sztálinista alkotmány után a 2010-es Alaptörvényt jogfolytonosnak, az ezer éves történelmi alkotmányunk részének. A magyar kommunisták hatalomra jutásával 1948-ban Rákosiék, Gerőék szórul-szóra átvették az 1936-os sztálini alkotmányt, ami nem volt más, mint egy szó szerinti fordítás- szögezi le az alkotmánybíró. A sztálini alkotmány propaganda szövegekből állt, egyfajta hazugsággyűjteményt tartalmazott. Semmi nem volt belőle igaz, hogy Magyarországon munkás-paraszt hatalom lett volna. Egy szűk elit irányította diktatórikus módszerekkel az országot a szovjet katonai megszállás mellett, szólás s sajtószabadság nem volt amíg a népnek a robot, az alárendelt szerep és az engedelmesség jutott. A kérdés mégis az, hogy miként működhetett kisebb-nagyobb változtatással a sztálini alkotmány a rendszerváltás után még húsz évig? Horváth Attila szerint egyrészt nem volt meg a politikai akarat a változtatásra és csak egyszer volt kétharmados többség a Horn-kormány alatt, hogy legyen új alkotmányunk. Ez sem jött össze.
Nem véletlen, hogy ebben a jogi bizonytalanságban a Rákosi-és Kádár korszakban elkövetett törvénytelenségeket különböző kibúvókkal elodázták. Így ágyban és párnák között halhatott meg Biszku Béla, Kádár János, Apró Antal és a többiek. Emberiség elleni, háború bűncselekménynek számítottak az 1956-57-ben eldördült sortüzek, amiben perek is indultak, de lényegileg a felelősök ezt is megúszták, mert az idő elteltével, az emlékezet hiányosságaival nem volt elég bizonyíték, hogy a gyilkosokat elítéljék. Ezért kellett az új alkotmány, hogy egyértelművé tegye, hogy aki a haza ellen tesz vagy árt a magyar népnek annak bűnhődnie kell.
Végül 2010-ben, a kétharmados többséggel győzött Fidesz-KDNP létrehozta az Alaptörvényt, amely az ezer éves történelmi alkotmányunkra éas a Szent Korona tanaira épül. Szent István törvényei európai színvonalúak, hiszen államvallássá tette a kereszténységet, ezzel kifejezve azt, hogy Isten előtt minden ember egyenlő. A jogtörténész kiemelte, hogy az emberi jogok korai kötelezővé tétele is benne találhatók a törvényekben. Például megtiltotta a nőrablást, a vérbosszút, de engedélyezte mindenki számára a bíróhoz való fordulás jogát is. A vasárnapi munkavégzés tilalma nemcsak azért került törvénybe, mert templomba kellett járni, hanem azért is, mert mindenkinek járt egy pihenő nap. Az Aranybullában már megtalálható az uralkodóval szembeni ellenállási záradék, ami végig kísérte történelmünket úgy, hogy még az Új Alaptörvényünkbe is belekerült. Ez is jelezte a szabadságjogunk létezését. Összegezve jogállamiságunk nem kérdőjelezhető meg, mert nálunk már akkor is a törvények szellemében működött Magyarország a Habsburgok ellenében is, amikor a németeknél még híre-hamva sem volt az egységes német alkotmánynak.
Szóba került az is, hogy az Európai Unió miért vádolja Magyarországot, hogy nem jogállam? Ez már politika - érvelt Horváth Attila-, amikor a politikai hatalom felülírja a jogszerűséget. Ezzel egy alkotmánybíró nem tud mit kezdeni. Ugyanakkor tény, hogy a magyar jogállamiság az európai civilizáció egyik alapköve, amit bizonyít a több mint ezer éves hagyományokkal rendelkező jogtudomány, törvénykezés.