Nemcsak az építőiparban , hanem a politikában is tombol a szakemberhiány. ️ A kettő hiány pedig a Momentumban találkozott 🟪, akik a mennyezeti lámpára bindzsizett vezetékből táplálták a kampánylaptopot.
A szakemberhiány ️ a gazdaságpolitikusokat és elemzőket is súlyosan érinti. Egyszerűen az ellenzék nem tud olyat felmutatni, aki bármit is eltalált volna az elmúlt 12 évben. Pedig mindig megírták, mindig lenyilatkozták, hogy nem fenntartható, megbukott, nem működik, továbbá lehetetlen. Matolcsy, Varga kakukk. Aztán mégis minden fenntartható lett, működött, megvalósult. ️ Az egymillió új munkahely egy olyan történet, amivel tökéletesen lehet illusztrálni a saját maguk disztópikus jóslatai hatása alá került Független-Objektív-Sajtó (FOS) és a Független-Alapos-Szakemberek (a rövidítést a nézőkre bízzuk) sikerességi mutatóját. Az elmúlt három kormányzati ciklusban mást sem csináltak, mint tévedhetetlen magabiztossággal újra meg újra hülyeségekkel, később hamisnak bizonyuló jövendölésekkel mérgezték a közéletet.
A magyar zászló egy bonyolult dolog , ugyan ránézésre csak három szín, de a haladó baloldalnak mégsem sikerül eltalálni soha. ️ Karácsony után Márki-Zay csapata is a kurd zászlóval díszíti a közösségi médiás posztokat, pedig csak fölé kéne vinni az egeret és elolvasni, mi jelenik meg a képernyőn. ️
Puzsér a harmadik pólus és a függetlenség jegyében felszólította az újságírókat , hogy haladéktalanul álljanak be a Gyurcsány-listát vezető Márki-Zay mögé , különben elmarad a kormányváltás. Ő ezek szerinte a függetlenséget Márki-Zay csizmaszára mellől képes csak értelmezni, miközben a pecsétgyűrűjét csókolgatja. És innentől teljesen mindegy, hogy miket mond az eszelős hódmezővásárhelyi polgármester, inkább ne beszéljünk róla, mert a valóság Orbánnak kedvez, amit Puzsér nem tűrhet el.
Az Omega legendája örök. És bár a csapatból sajnos már többen nincsenek velünk, még egy nagy, közös búcsút vehetünk tőlük 2022 őszén… de ne szaladjunk még ennyire előre. A Hobbista illusztris vendége, Molnár György “Elefánt”, a legendás zenekar gitárosa nem csak a jövőről mesélt, hanem természetesen a múltról is. Hogy milyen volt, amikor 18 évesen bekerült az ország egyik legmenőbb együttesébe… hogy milyen volt, amikor mind a színpadon, mind azon kívül rajongtak érte a lányok… és leginkább, hogy milyen érzés volt, amikor megszületett nem csak az unokája, hanem a második családalapítás után a ma már tinédzserkorú gyermekei. És bármennyire is jó hangulatú, vidám beszélgetésre került sor, nem pedig egy Meki-nekrológra, ettől még nem maradhatott ki néhány gondolat Kóbor Jánosról. Például, hogy amikor bekerült a kórházba, bár mindenki bízott a csodában, még az orvosok is, de előre szóltak, hogy sajnos nem fog már kijönni…
Nézzétek vissza a teljes adást!