“Miként lehet, hogy száz nappal a rendszerváltás után a NER milliárdosai szabadon élik a luxuséletüket?”
Ezzel egyenértékű kérdéssel indított az a Facebook által feldobott videó, amelyben egy kellemetlenül párttitkárfejű úriember vádlóan nézett a maga elé képzelt Magyar Péter figurára. Tovább meg sem hallgattam, mert rögtön az első mondat annyi marhaságot tartalmazott, hogy kitelik belőle egy cikk.
Szegény ember láthatólag nem tudja, hogy egyrészt, minden ellenkező híreszteléssel szemben nem volt rendszerváltás, az még folyamatban van, demokráciából váltunk éppen szeretetországra, a részletek kibontása nélkül. Másrészt pedig a NER milliárdosainak nem kis része olyan gyorsan állt a Tiszához, hogy a szem nem is bírta követni. A milliárdosok nagyobb része meg nem is volt soha NER-es, csak pontosan úgy kaptak ők is állami megrendeléseket, mint bárki más, tehát az ő luxusuk is marad. Az ÁVH újraalapítását pont azért nem siették el, mert a vagyonszerzés buktatóit már ők is sejtik. Nem véletlenül nem írtam vagyonvisszaszerzést, a vissza szó jelentése itt felettébb irónikus. Például a következő rendszerváltáskor csak vezetőket kell cserélni a hivatal élén és máris jön még a kutyára dér, ahogy a népi bölcsesség tartja.
De mindez csak vergődés persze, elemzőileg arra szeretnék reagálni, hogy volt-e rendszerváltás idén áprilisban? Hát feleim nem volt. Schiffer András is azzal szokott jönni, hogy ezt a rendszerváltás dumát Orbán hozta be 2010-ben a fülkeforradalom hangoztatásával, és most csak fogyasztjuk, amit akkor főzött. Csak hát rövid az emberi emlékezet, meghosszabbítanám. Az persze nagyon jogos vita tárgya, hogy a Fidesz jól használta-e a kétharmadait, de arról majd máskor.
2010-ben a Fidesz egy olyan választási rendszerben szerzett kétharmadot, amelyet eleve az ilyen kilengések elkerülésére is terveztek. Az MSZP-SZDSZ kormánynak 90 százalékos sajtófölénye volt, közösségi média még nem létezett és csak így megjegyzem, hogy akkoriban mind az EU, mind az oroszok (a gazdasági érdekeik és a régi kapcsolataik okán, legalábbis 2008-ig nagyjából) őket támogatták. Az oroszok az MSZP-t, az EU az SZDSZ-t. A Fidesz nem külföldi támogatással szerzett majdnem 53 százalékot, hanem totális ellenszélben. Továbbá két új párt került be még az akkori országgyűlésbe, a Jobbik, majdnem 17 százalékkal, és az LMP 7 százalék feletti eredménnyel. Az SZDSZ gyakorlatilag megszűnt a választásokra, az MSZP, az állampárt utódpártja pedig mind szavazatszámban, mind százalékban bőven megfeleződött. Miután a Jobbik és az LMP is határozottan az MSZP-SZDSZ koalíció ellen fogalmazta meg magát, nem volt kétséges, hogy a posztkommunista elitek elleni 20 éves küzdelem ezen pontján a választók soha nem látott arányban mondtak nemet a balliberálisokra, egyebek a nyugati gazdasági érdekek kiszolgálásának és a korrupciónak az állandó gazdasági válsághoz vezető elegyére.
Idén a Fidesz a választói akarat és a Tiszát támogató hatalmas külföldi pénzügyi és technológiai segítség mellett, a saját, a választási rendszerbe betonozott hülyesége miatt is szenvedett hatalmas vereséget, de a választók sokkal kevésbé mondtak rá nemet, mint az MSZP-re 2010-ben. Eleve bő egymillióval több szavazatot kapott idén belföldön a Fidesz, mint akkor a baloldal összesen és megszerezte százalékosan is a szavazatok közel 40 százalékát.
A Fidesz azonban 4 egymás után megszerzett kétharmad birtokában sem alakította át az életviszonyokat, hanem egyenesen támogatta azokat az életformákat, amelyeket a társadalom nagyobb csoportjai eleve preferáltak. Az megint vita tárgya lehetne, hogy ez jó ötlet volt-e minden esetben, de Orbán Viktor 2022-ig folyamatosan eltalálta, hogy minek van társadalmi többsége Magyarországon. Nem az első és még csak nem is a második, hanem a harmadik és a negyedik kétharmad volt az igazi bravúr.
Tiszavezérúr azt gondolja, hogy neki társadalmi többsége van, ez azonban nem pontosan így igaz, az álomnak van társadalmi többsége, amit idáig árult a választóknak. Viszont miután az adásvétel lezajlott, a Tisza választóinak azon része – és ez több mint egymillió szavazó –, aki nem az O1G tábor törzstagja, várja a megvett áru kiszállítását. Az áru pedig nem létezik, ez most már nyilvánvaló egyre több tiszás peremszavazónak is. Mi fideszesek azt néztük be, hogy elhittük, stabil társadalmi többségünk van és az örökre kitart. Hát nem, stabil társadalmi többség nem létezik a modern társadalmakban, amelyekben a közösségi média irányít.
Magyar Péterben és a szekta tagságában viszont láthatóan fel sem merül, hogy a tartós társadalmi többségért kormányzással kell megdolgozni és viselni kell a döntések közvetlen következményeit is. Azt hiszi a messiás úr, hogy amikor már a valóságért is ő viseli a felelősséget, akkor is elég lesz kommunikálnia. A címben szereplő kérdést feltevő “úr” egy hangos, magyarázatot, de inkább cselekvést követelő kisebbség képviselője, akinek fogalma sincs arról, hogy egy igazi, látványosan is jogállamon kívüli bosszúhadjárat milyen könnyen zilálhatja szét a társadalmat, a közigazgatást, a nemzetközi kapcsolatainkat és főleg a gazdaságot. Ráadásul kis ország vagyunk nem csak csőcselékünk van egy, hanem a szakértőkből, tudósokból, gyakorlati szakemberekből sincsen két komplett készlet. Magyar Péter és a közvetlen csapata pedig annyira arrogáns, hogy még a Fidesz halálos ellenségei közül sem sokan hajlandóak neki dolgozni.
Magyar Péter egyre inkább a saját folyamatosan előre menekülő kommunikációjának a foglya lesz és persze az ezzel megteremtett indulatos tömegé. De ez a tömeg folyamatosan lesz egyre kisebb, ahogy kiderül, nem teljesülnek az ígéretek. (A hivatalos miniszterelnöki közlönyben közzétett képen egy közepesen sikertelen vízen járási kísérlet látható.)

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Média

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye