LENGYEL-MAGYAR KUTYASZÁN-KORMÁNY, UGAT-CSAHOL, ÁLLAMPOLGÁRAIRA MEG FITTYET HÁNY

Hertelendy Gábor írása.

Vigyázó szemünket Lengyelországra is vessük. Na persze nemcsak a lengyel–magyar történelmi barátság miatt, hanem azért is, mert amit Donald Tusk lengyel kormányfő tesz a hazájában, azt jó eséllyel egy az egyben lemásolja magyar kollégája is; elég az unióval kapcsolatos politikára gondolni vagy arra, amilyen gyorsan a saját képére formálja a közmédiát, miután megkaparintotta a hatalmat.

Utóbbinál azonban még közel sincs vége a történetnek, és ezt a 2023. december 19-én kezdődő Tusk-féle ámokfutás mutatja igazán. A Polgári Platform uralta szejmben ekkor fogadtak el határozatot a „jogrend helyreállításáról” (de ismerős!) és a közmédia átalakításáról. Nem telt el 24 óra, és több, magukat a „felügyelőbizottságok új elnökeinek” kiadva hatoltak be a közmédia szerkesztőségeinek épületeibe. Néhány nappal később már arról szóltak a hírek, hogy felszámolás alá helyezik a Telewizja Polska, a Polskie Radio, és a Polska Agencja Prasowa cégeket, pedig erről a lengyel alkotmány kimondja, hogy csak előzetes törvénymódosítással lehetett volna azt megtenni.
Donald Tusk azonban nem áll meg a közmédia feletti kontrollnál.

A lengyel miniszterelnök ugyanis egy úgynevezett „audiovizuális” adó bevezetését fontolgatja, amellyel az eddigi licencdíjat a következő évtől kiterjesztené a lengyel állampolgárokra is a meglévő televízió- és rádiótulajdonosok mellett azzal, hogy hozzácsapják majd a személyi jövedelemadóhoz. Vagyis azoknak is fizetniük kell a havi 10,9 złotyt, átszámítva nagyjából 900 forintot, akik egyébként nem hallgatnak vagy néznek lengyel közmédiát (a fizetés alól többek között a munkanélküliek, a fogyatékkal élők és a 26 év alatti diákok mentesülnek). Ami különösen érdekes, hogy ezt az adónemet alkalmaznák a streamingplatform-előfizetésekre is, szintén 2027-től, digitális szolgáltatások adója néven. Ha erre is igent mondana a lengyel parlament, akkor egy háztartás akár havonta négy-öt ilyen digitális adóval, plusz az audiovizuális adóval is sújthatják úgy, hogy az előfizetési díjat még be sem fizette a streamingszolgáltatóknál.

A Tusk-féle terv nem pusztán több bevételforrást eredményezne. Ez a totális médiakontroll demonstrációja. S itt érdemes különbséget tenni az Orbán-kormány 2014-ben bevezetett reklámadójával, amit a politikai ellenfelek „következetesen” a média feletti ellenőrzés szimbólumának neveztek. Csakhogy ez esetben a külföldi tulajdonú médiumok (így az RTL) feletti szabályozás volt a fő cél, megvédve ezzel a magyar hátterű médiumokat, Tusk viszont válogatás nélkül minden médium felett ellenőrzést gyakorolna. És mivel az Európai Unió szokásához híven fittyet hány a lengyel média sorsába, meg úgy általában kutyaszán-kormányai által hozott jogellenes intézkedéseire is, efelett is szemet huny. Magyar Péter pedig köszöni Tusknak, hogy kitapossa neki ezt az ösvényt. Mert a kutyaszán-kormányok megvárják, amíg egy másik ilyen kormány feszegeti a határokat, majd méri le, hogy a gazdát érdekli-e, merre megy az egyik farkaskutyája. S csak utána követi őt a többi.