Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. – E sorokat még Petőfi Sándor írta 1847 januárjának első napján. Nemzetét szívből szerető költőnk ezen gondolatainak papírra vetésekor a hazaszeretetre, az ország szuverenitásának visszanyerésére, és természetesen a szerelemre gondolt. Azonban utóbbi fogalom semmi esetre sem tartalmazta azt a fajta szerelmet, amelyet a Pride résztvevői ma vallanak. Bárhogyan is akarják az LMBTQ-közösség – nagyrészt deviáns gondolkodású – tagjai, illetve támogatói történelmi és kulturális tényekkel igazolni azt, hogy valójában az ő küzdelmük bizony már-már az őskorig nyúlik vissza, esélyük sincs. De van itt egy másik modern kori „költőnk” is, aki Budapest szívében megfogalmazta, hogy bizony ám „a szabadságot és szerelmet betiltani nem lehet”. De ki ezen „bölcs” mondat büszke – vagy pride-os - tulajdonosa?

LINK KOMMENTBEN!