Volt az az ellenzéki propagandadal, miszerint a “szeretet eljön érted” és szegény jobboldali ezt az eljövést például úgy volt kénytelen megélni, hogy a folyosóról behallatszik az a szörnyű zene, majd benyit valaki, és az a noÁr (a továbbiakban és az előbbiekben is Noár). “Érted jöttünk elvtárs, nem ellened!” szólt a régi ötvenes évekbeli vicc, hát azt is valahogy ilyen életérzések mentén tudom elképzelni, hogy benyit a Noár (ami ugyebár a mozgalom neve) azzal a kedves és okos arckifejezésével és az ember rögtön bevallja, miszerint mindig is és személy szerint is nagyon ellene volt annak, hogy ez a szeretet bárkiért is eljöjjön.

LINK KOMMENTBEN!