Esterházy János, akit felváltva üldözött a Gestapo, az NKVD és Csehszlovákia
A XX. századi politikusokról általában nem a mártír szó szokott először eszünkbe jutni, Esterházy Jánosnak mégis ez a közismert jelzője magyar körökben. A magyar és a szlovák történelmet hajlamosak egészen különböző értékítélet alá venni az érintettek, és ennek Esterházy élete, ténykedése az egyik mintapéldája. Számunkra boldoggá avatási eljárás alá vont, tiszteletre méltó személy, a másik oldalnak viszont jogosan elítélt, fasiszta háborús bűnös. Ki volt ő és honnan jött, mi mozgatta és miben hitt? Hogyan válhatott „fasisztává” az, akinek elhíresült mondata szerint „a mi jelünk a kereszt, és nem a horogkereszt”, és akit felváltva üldözött a Gestapo meg az NKVD? Miért lett a meghurcolt politikusból egyházi példakép? Hogyan hatnak máig nemcsak a gondolatai, hanem a személye köré vont politikai játszma is? Molnár Imre történész avatott be minket Esterházy János életének fontos mozzanataiba.

„Szabó Gazdag helyére érkezett, akinek a sérülés és az amerikai liga vége miatt az utóbbi hetekben nincsenek játékpercei. Gruber pedig Ádám helyett kapott meghívót, aki nincs topformában.”

Média

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye