Lassan előbújik a föld alól Aba Sámuel központja | Honi Felderítés
A magyar középkor egyik különleges leletegyüttese rejtőzik a föld alatt Abasáron. A Mátra lábánál fekvő két és félezres község volt egykor az Aba nemzetség s így 1041–1044 közt Aba Sámuel királyunk székhelye. Az erődített udvarházzal és monostorral bíró nemzetségi központra a tatárjárás mérte az első súlyos csapást – alighanem ekkor pusztult el uralkodónk sírja, és tűntek el földi maradványai. Ezután újjáépült a hely, és egészen a török időkig működtek itt a szerzetesek. Valamikor a XVII. század elején rombolták le végleg a régi Abasárt, de a XX. század is tartogatott neki egy csapást: egy helyi kommunista funkcionárius a romokat rejtő, addig beépítetlen dombon építtette fel a házát, súlyos károkat okozva a maradványokban. Azóta beépült szinte az egész domb, a régészek viszont elkezdték a módszeres feltárást, amely több szempontból is jelentős. A közvetlen történeti kutatáson túl fontos adalékokkal szolgált és szolgálhat az Aba nemzetséget és annak rejtélyes eredetét illetően. Az izgalmas helyszínről a feltárás korábbi vezetője, Makoldi Miklós régész beszélt a műsorban.

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Média

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye