️GYÁSZOL A MENTŐSZOLGÁLAT️

Mindig voltak s vannak is emberek, akik nem harsány jelenléttel, nem látványos gesztusokkal, hanem megbízható súllyal vesznek részt a világ működtetésében. Szabó István bajtárs ilyen ember volt. Olyan, akinek nem volt szüksége hangos szóra ahhoz, hogy figyeljenek rá. Elég volt a reggeli bejelentkezése az éterben, és a bajtársak már tudták: ma rend lesz, mert van, aki tudja, mit kell tenni, ha a világ megint egyszer csak kibillen.

Szabó bajtárs pályája 1979 júliusában kezdődött az Országos Mentőszolgálatnál és élete utolsó napjáig tartott. Három gyermeke született, a családja mellett egész életét a bajbajutottak szolgálatának szentelte. Pályáját a Dabasi Mentőállomáson kezdte, majd a Monori Mentőállomáson folytatta mentőápolóként. Elhivatottsága, megbízhatósága és embersége révén hamar kiérdemelte bajtársai megbecsülését. Odaadó munkája és példamutató hozzáállása elismeréseként főápolói kinevezést is kapott. De minden pozíció mögött az ember maradt, aki nemcsak tudott, hanem értett is.

2016. március elsejétől kérésére a Központi Irányítócsoportban mentésirányítóként teljesített szolgálatot, szakmai felkészültsége és rátermettsége miatt pedig nem sokkal később mentésvezetői beosztásba került, amely feladatot élete végéig ellátta. Az irányításban dolgozók „Monorinak” hívták, a kivonulók egyszerűen, de tisztelettel, csak Pistának. Tudni és érezni lehetett, hogy a szigorú hang mögött ott a megbízhatóság, a végtelen türelem és az a fajta időtlen, szinte fanyar humor, amit csak azok birtokolnak, akik már sok mindent láttak. A nyugdíjazása küszöbén állt. Várták szerettei és a családi mezőgazdaság, de már nem jutott el odáig.

Hirtelen fellépő betegsége fájdalmas gyorsasággal vitte el közülünk, Szabó bajtárs 2025. október huszonkettedikén hagyott itt minket. Váratlan távozása mindannyiunk számára felfoghatatlan veszteség. De amit ránk hagyott, azt nem viheti el az idő: a pontos döntések. A jó pillanatban elmondott mondatok. Az emberi jelenlét, ami nem akar többnek lenni, mint biztos támasz, hiteles példakép, igazi közösségi ember és igaz Bajtárs. Emlékét őrizzük, osztozunk a Család és a Bajtársak gyászában.