SÚLYOS VESZTESÉG ÉRTE A MENTŐK KÖZÖSSÉGÉT

Tragikus autóbaleset következtében elveszítettük Kollár Márk mentőápoló Bajtársunkat, aki 2003 óta volt az Országos Mentőszolgálat elkötelezett tagja. Márkot nemcsak kiváló mentődolgozóként, hanem életvidám, derűs emberként ismertük. Szakmailag felkészült, precíz és megbízható volt – olyan Bajtárs, akire mindig lehetett számítani.

Decemberben, ha éppen nem kellett rohanni, hangosan szólt nála a Jingle Bells a mentőautóból, így kívánt boldog karácsonyt a járókelőknek. Sok embernek csalt mosolyt az arcára, integettek neki felnőttek, gyerekek, Ő pedig örült, hogy megmosolyogtatta az embereket.

Olvasott, futott, túrázott, motorozott – élte az életet, miközben mindig másokra figyelt. Közösségünk motorja volt: baráti szóval tartotta össze a csapatot. Aktív tagja volt mentős „családunknak”, és szeptemberben is újabb futóversenyre készült, Bajtársaival együtt.

Most csend van. De ez a csend nem üres – tele van emlékekkel, nevetésekkel, közös pillanatokkal. És ezek az emlékek idővel talán segítenek majd átvészelni a hiányt. Személyiségének hatása, jelentősége szavakkal nem kifejezhető.