️A FAKE NEWS GYÁRBAN HÉTVÉGÉN SINCS LEÁLLÁS️

️ Újabb támadás indult az Országos Mentőszolgálat mentésirányítói rendszere ellen: a szakszervezet álhírgyártásába egy orvos-blogger is bekapcsolódott, és ezt a sajtó is átvette. Tegyünk pontot a lejárató kampányok végére️

️ Állítás: Rohamkocsi hiányában szombaton 35 mentési feladatot nem tudtak kiadni a budapesti mentésirányításnál.

A valóság: A mentők országosan naponta mintegy 3600-3800 esetet látnak el, ebből a budapesti mentésirányítás több mint ezer feladat elvégzéséről gondoskodik szigorú szabályok szerint és magas szakmai színvonalon. A mentésirányítás célja, hogy a beérkező hívások között prioritási fokozatokat, azaz sürgősségi sorrendet állítson fel, így ún. telefonos #triage valósuljon meg. Ez más országokban is így működik. A kiposztolt monitorkép tehát nem hibát illusztrál, hanem a mentésirányítás szabályos és megfelelő működésének részét képezi.

️ Állítás: Kevés a megfelelően képzett mentésirányító.

A valóság: Visszautasítjuk a vádakat: mentésirányítóink országszerte kiválóan végzik munkájukat, amit ma már nemzetközi és hazai szakmai protokollok, döntéstámogató számítógépes programok és a betegbiztonságot szolgáló ellenőrzési, szakmai felügyeleti rendszer is segít. A hívásokat minőség- és betegbiztonsági okokból rögzítjük, a telefonbeszélgetéseket és a szakmai döntéseket rendszeresen értékeljük, ellenőrizzük. Mentésirányítóink számára néha talán nem is a munkával együtt járó kihívások, hanem a sajtó és a Bajtársak érdekeit nem képviselő szakszervezet koholt vádjai jelentik az igazán nagy nehézségeket.

️ A MOMSZ a mentős szakszervezetek között az a szervezet, melynek sértett és tájékozatlan elnöke rendszeresen az összes mentődolgozó nevében beszél, holott erre nincs semmiféle felhatalmazása annál is inkább, mert az elmúlt tíz évben semmiféle valódi eredményt nem tudtak elérni a mentősök érdekében, sőt, sok bajtársunkat rángatták bele bukásra ítélt kockázati pótlék perekbe és a mentők iránti bizalmat is szándékosan gyengítették.

️ Állítás: Egy időben 18 vidékről felrendelt mentőegység dolgozott a fővárosban.

A valóság: Az Országos Mentőszolgálat a területi lefedettséget monitorozza és az ellátást a fentieknek megfelelően biztosítja, függetlenül a szakszervezet szakmai érveket nélkülöző meglátásaitól. A jelzett 18 egységet a mentésirányítás feladatokhoz, vagyis ellátandó betegekhez rendelte. A mentésirányítók a munkájuk során több monitort is használnak. Az egyiken a mentőegységek és a folyamatban levő mentések követhetők. A másik képernyőn a pillanatnyi mentési helyzet látható térképen, a harmadikon a már beérkezett, és a prioritási szintjüknek megfelelő intézkedés közbeni feladatok láthatóak. Amikor beérkezik egy mentőfeladat, a mentésvezető megnyitja annak részletes adatait, információit, majd a protokollnak, eljárásrendnek megfelelően, a számítógépes döntéstámogató program segítségével rendeli hozzá a feladatot a megfelelő mentőegységhez.

️ Állítás: Fulladó beteghez nem küldtek rohamkocsit a mentők.

A valóság: Az eset részletes leírásából következik a feladat sürgősségi besorolása, például egy krónikus légzőszervi betegnél a napok vagy hetek óta fennálló nehézlégzés indokolhat P2, vagy akár P3 besorolást. Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden mentőfeladat egyformán sürgős. Az eseteket - ahogyan egy sürgősségi osztályon, úgy a mentőknél is - a szakemberek prioritási szintekbe sorolják. Az elmúlt időszakban az egyre növekvő feladatszám ellenére is 15 percen belül maradt a mentők kiérkezéséig ideje a sürgős P1 esetekben. Ez egyéb intézkedések mellett a budapesti mentőkapacitás dinamikus megerősítésének, a mentőegységek tervszerű átcsoportosításának is köszönhető.