Tényleg, micsoda pszichózis kell ahhoz, hogy egyes nyugati országok kioktassanak bárkit a "történelem jó oldalának" mibenlétéről?
Gyarmatosítás, népirtás, poszt-koloniális kizsákmányolás, ENSZ felhatalmazás nélküli háborúk, fegyverexport konfliktuszónákba és despotikus rezsimek totális felfegyverzése, továbbá minden "demokratikus értéket" nélkülöző olajkereskedelem bármely, a saját népét elnyomó, terror rezsimmel. Csak néhány példa a nagyvilág elmúlt 200 évéből, amely nem Magyarországot jellemezte, jellemzi, viszont egyes nyugati országokat annál inkább.
Magyarország önjogon létező, nagykorú állam. Több, mint 1000 éves államisággal, többezer éves kultúrával. A nyugati országok politikai érdekektől vezérelve 1920-ban feldarabolták ezt az ezer éves államot. Több millió ember életét, sorsát, jogait semmibe véve. Békediktátumot írattak alá Magyaroszággal, útszéli rablókhoz hasonlatosan azzal fenyegetőzve, hogy ha nem egyezünk bele a trianoni diktátumba, erőszakkal eltörlik a magyar államiságot is. Nos, ekkor nem tudom ki állt a történelem jó oldalán.
Magyarország a példája annak, különösen a második világháború óta, hogy a vitáinkat a szomszédainkkal, vagy bárkivel, nem konfliktusok, háborúk, hanem együttműködések révén kell és lehet csillapítani.
Magyarország a XX. század után is képes a békére, a regionális stabilitásra törekedni. Erre mi legyünk büszkék, nyugati barátaink pedig tanuljanak belőle.
Európában mi fizettük a legtöbbet a békéért. Ideje visszaadni az árát!

A képeken láthatóak aboriginál emberek láncra verve, belga kongóiak levágott kezekkel, búr kisgyermek édesanyjával egy brit koncentrációs táborban, valamint franciák által lemészárolt algírok, továbbá tömegsírba belelőtt Lakota indiánok.