Egy parlamenti jegyzőkönyv-részlet:

2005. december 19., téli rendkívüli parlamenti ülésszak
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság közoktatási törvénye alapján a diákokat vagy szülőket arra nemcsak kényszeríteni, hanem késztetni, hogy politikai véleményüket, hovatartozásukat megvallják, törvénytelen. De nemcsak törvénytelen, hanem erkölcstelen is! Évtizedeken át éltünk egy olyan rendszerben, amely hamis nyilatkozatokat csikart ki az állampolgáraitól. A szülők nem azért adják gyermekeiket az iskolába, hogy őket különféle demonstrációk céljainak alávetve, demonstrációkon masíroztassák fel. Ennek a demonstrációnak a célja egyértelműen politikai volt; politikai, hiszen a költségvetésről szóló vita egy par excellence politikai vita.
A tüntetést megelőzően nyilvánossá vált Aáry-Tamás Lajos oktatási állampolgári biztos úr véleménye, és nyilvánossá vált Takács Albert, az állampolgári jogok biztosa helyettesének véleménye, amely szintén elítéli gyermekek bevonását ilyen akciókba. Ennek ellenére nem történt meg az, hogy a gyermekeket távol tartsák ezektől a tüntetésektől és demonstrációktól.
Több napon át próbáltuk felhívni az iskolafenntartók figyelmét arra, hogy természetesen a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben tartva eljöhetnek és tüntethetnek, hiszen ez természetes joga minden magyar állampolgárnak, de akkor azt olyan körülmények között kell megszervezni, amikor az iskola, ahol a diák is és a szülő is bizonyos értelemben túszhelyzetben van - hiszen ki van szolgáltatva az iskola intézményének -, ne legyen belekényszerítve abba, hogy ellenőrzőbe beírva vagy külön nyilatkozatokon kelljen közvetett vagy közvetlen nyilatkozatot tennie arról, hogy egy kormányellenes tüntetés céljaival egyetért-e. Akkor esküdöztek a különböző iskolafenntartók - és természetesen iskolák képviselői is megnyilvánultak ebben az ügyben -, hogy a diákokat semmilyen retorzió ebben a kérdésben és ebben az ügyben nem érheti. Már önmagában, hangsúlyozom, törvénytelen az, hogy ilyen nyilatkozatokat kérnek a diákoktól.
De nemhogy egy napot, több hetet vagy éveket nem tudtak kivárni azzal, hogy valamilyen retorzió sújtsa azokat, akik esetleg nem kívántak részt venni a tüntetésen, hanem volt olyan iskola, ahol már a tüntetés napján is megtorolták azt, ha a diák vagy valamelyik szülője úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja, hogy a diák részt vegyen ezen a tüntetésen.
A kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Gimnáziumban a hozzánk érkezett bejelentés alapján, írta az egyik szülő nekünk, nem mondom most a diák nevét: “A mai napon természetesen nem volt iskolában - írja a diák édesanyja -, körülbelül 20 fő diák maradt az egész gimnáziumban. Öt órát tartottak az összes, tehát körülbelül 20 főnyi diáknak, érdekes módon mind az öt órán dolgozatot írtak, amit előre természetesen nem jelentettek be.” Ezt csak én mondom: feltehetően azért nem jelentették be, mert a gyermekét féltő szülő ilyen körülmények között nem engedné el az iskolába a gyermekét, hiszen nyilvánvaló egy ilyen esetben, hogy azért íratják velük a dolgozatot, mert nem vesznek részt egy ilyen demonstráción.
A dolgozat korábbi tananyagból íródott - ismétlésjelleggel -, de jegyet kapnak rá, tehát volt tétje mindegyik dolgozatnak. A szülő pedig arra kért, hogy vizsgáljuk meg: tekinthető-e valamiféle büntetésnek, illetve tekinthető-e mindez diszkriminatív eljárásnak a demonstráción részt nem vevő gyermekekkel szemben. Erről próbálunk beszélni.
Tizenöt évvel a rendszerváltás után szégyennek érezzük, hogy ilyesmi előfordulhat. Úgy gondoljuk, hogy a gyermekeket nem kellene politikai tüntetéseken díszletként felhasználni. És különösen nem kellene egy olyan világban, amikor 2001-ben az egyházi iskolák támogatása 21 milliárd forint volt, 2004-ben a zárszámadási törvény szerint már 39 milliárd forint, az idei évben pedig várhatóan 44 milliárd forint lesz ez a támogatás. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Moraj az ellenzéki pártok soraiban.)
2001-ben az egy főre jutó támogatás az önkormányzati és egyházi iskolákban tanuló diákok között 50 ezer forintos különbséget mutatott, akkor, 2001-ben az egyházi iskolákban tanulók kárára. Akkor nem tüntettek az egyházi iskolák diákjai, pedagógusai és szülei. Később ez az arány megváltozott, és 2003-ban már 50 ezer forinttal többet kaptak az egyházi iskolákba járó tanulók; ezt a zárszámadási törvény adatai bizonyítják. Megpróbáltuk kiegyenlíteni ezt a különbséget, és még most is, ebben az évben is várhatóan az egy főre jutó támogatás magasabb lesz az egyházi iskolákban tanuló diákok számára, mint ami volt.
De ettől függetlenül, még ha igazuk is lenne abban, hogy költségvetési vitáik lennének, akkor sem lehet gyermekeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ilyen célokra felhasználni. Tiltakozom ez ellen, hogy ezt így csinálják! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)