Van a magyar politikának egy hagyománya. A magyar politikai pártok egy része mindig zsoldban áll, külföldiek szolgálatában.

Brüsszelben van egy erőközpont, amely néhány magyar pártvezetőt a kezénél fogva szorongat, zsarol, kiszolgáltatott helyzetben tart, talán már a meggyőződését is átalakította.

Hatalomra akarja őket juttatni azért, hogy a brüsszeli migránspolitika, a brüsszeli háborús politika, a brüsszeli gazdaságpolitika és energiapolitika legyen Magyarországon is.

Magyarországon van Brüsszelnek pártja. Kettő is. Tiszának és DK-nak hívják őket.

Nem adják ki a mentelmi jogát ellenzéki pártvezetőknek, ezzel zsarolják őket, mert ha kiadnák, akkor eljárás alá kerülnének. Ezek az emberek nem is titkolják el, hogy azt kell csinálnia Magyarországnak, amit Brüsszel csinál.

A DK már rég nem létezne, ha nem pénzelnék őket Brüsszelből. A Tisza sem létezne, ha nem pénzelnék őket. Az összes mögöttük lévő nem kormányzati szervezetet, médiát mind Brüsszelből, korábban Washingtonból finanszírozták.

Az egész mögött persze a pénz van. A Magyarországon működő energiacégeknek, kereskedőcégek, a bankok nagyobb profitot akarnak, mint amit mi, a magyar nemzeti kormány enged nekik.

Jön egy új kormány, amely Brüsszel-párti, és egy pillanat alatt a tőke kimegy az országból, és megsarcolják a magyarokat. Azért van vita az adórendszerről, azért akarja a Tisza megemelni a Tisza-adó révén a jövedelemadót, megadóztatni az ingatlanokat, a cégeket, mert el akarja majd engedni a multiknak az adóját. Mert Brüsszel ezt fogja követelni.

Tőlem is ezt követeli Brüsszel, csak én nem engedem!