Az elmúlt hetven évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz. Mindenki látja, de mindenki úgy tesz, mintha nem látná. A király meztelen.

Ideje kimondani: az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot. A győzelem reményétől megszédült fejükben ez a háború a Nyugat háborúja Oroszország ellen, amit meg kell nyerniük, az ellenséget térdre kell kényszeríteniük, és ki kell belőle vasalniuk, amit csak lehet. Ez az ő nagy közös céljuk.

Már az egész Európai Uniót akarják nyíltan beletolni az ukrán háborúba. Az új győzelmi tervet is nyilvánosságra hozták. A tervnek az is a része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja saját, megerősített hadseregével.

Vagyis, mi, magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznak Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk! De a brüsszeli nyomás napról napra erősebb.

Nekünk, magyaroknak is el kell döntenünk, hogy akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen, vagy sem. Politikai ellenfeleink szerint menni kell. Nekik 1956 tanulsága az, hogy harcolnunk kell Ukrajnáért, sőt Ukrajnában. Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk.

Magyarországért és a magyar szabadságért most azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában. Azzal tehetjük a legtöbbet, ha nem hagyjuk, hogy háborús felvonulási területté alakítsák az országunkat, és megőrizzük Magyarország szabadságát, békéjét és biztonságát.

Hát ne hagyjuk, barátaim!