Orbán Viktor miniszterelnök tegnap az immár tizenkilenc éve működő Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsoráján járt, ahol gazdasági vezetőknek, üzletembereknek, valamint a kulturális élet meghatározó szereplőinek arról beszélt, hogy a világban jelenleg zajló drasztikus változások és az ezek hatására kialakuló bizonytalanság milyen stratégiai kihívások elé állítják Magyarországot a következő években.

A miniszterelnök elmondta, hogy a rendszerváltás óta ez volt az ország legnehezebb éve, amelyben azonban Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott. Az elmúlt 12 év gazdasági folyamatainak köszönhetően Magyarország fejlődési pályára került, e lendület megtartása azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy kikerüljünk a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzunk a fejlett államokhoz, vagyis e feladatot menetből kell teljesítenünk.

Egyre több konfliktus és háborúskodás vesz minket körül, az orosz–ukrán háború pedig tovább erősítette a hidegháború idejéből jól ismert, már évekkel ezelőtt megkezdődött blokkosodási folyamatot. Ez az irány a stratégiai elemzéseink és a történelmi tapasztalataink alapján Magyarország számára a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesését jelentené, ezáltal az ország perifériává válásának veszélyével fenyeget, vagyis hazánk rosszul járna.

Magyarország ezért a háború kitörése óta a mielőbbi tűzszünet és a tárgyalások szószólója – békén, kereskedelmen és kapcsolatépítésen, azaz konnektivitáson alapuló stratégiára van szükségünk, amely alternatívát kínál mind a fenntarthatatlan neoliberális globalizációs modellel, mind a nemzetközi blokkokon alapuló globalizációs modellel szemben.

Olyan stratégiára, amelyben kulcsszerepet játszanak azok a területek, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a Magyarország kitöréséhez szükséges folyamatokhoz, mint a külföldi működőtőke és a befektetések, az energetika, a regionális (Kárpát-medencei) gazdasági együttműködés, a bankszektor, az infokommunikáció, a felsőoktatás vagy a média- és nyilvános diplomáciai kapcsolatok területe, illetve iparágaink közül az élelmiszeripar, a hadiipar, a gyógyszeripar és a járműipar.

A magyar gazdaság az elmúlt 12 évben a konnektivitás irányába tett lépéseit tehát a jövőben is folytatnunk, sőt erősítenünk kell, hogy Magyarország mihamarabb csatlakozhasson a gazdaságilag fejlett országok köréhez.