Válasz Ferenczi Bálint úr és hallgatótársai részére

"Tisztelt Levélíró Hallgatók!

Érdeklődéssel olvastuk az Önök által jegyzett nyílt levelet, és köszönettel vettük az abban megfogalmazott észrevételeket. Ahogy Önöknek is szívügyük az oktatás, úgy Magyarország Kormánya is kiemelt stratégiai területként kezeli azt. Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a 21. század változásai komoly kihívás elé állítják az oktatás ügyét. A korábbi statikus, viszonylag jól megragadható világot mára egy folyton változó közeg váltotta fel. Ennek gyakorlati következményei pedig különösen az oktatás esetében vetnek fel súlyos kérdéseket. Mit tanítson egy iskola? Hogyan őrizzük meg értékeinket, miközben meglovagoljuk a modernitás vívmányait?

Levelükből az tűnik ki számomra, hogy Önöket is ezek a kérdések foglalkoztatják, és az oktatási rendszer átalakítása során mi is ezekre a kérdésekre keressük a választ. Engedjék meg ugyanakkor, hogy a levelükben megfogalmazottakon túl felhívjam a figyelmüket néhány fontos szempontra, amelyek talán elkerülték a figyelmüket akkor, amikor a magyar oktatási rendszer teljesítményével kapcsolatos véleményüket kialakították. Ezek ismerete nélkül nem kaphatnak pontos helyzetképet a kormányzat szándékairól, az oktatás állapotáról; és a racionális, pártpolitikai hevülettől mentes beszélgetés alapfeltételei sem állnak fenn. Erre tekintettel az alábbiak szerint foglalnám össze, hogy Magyarország Kormánya hogyan gondolkodott az elmúlt évtized oktatási megújítása során, és milyen eredményeket tudunk a magyar oktatási rendszerben dolgozókkal közösen felmutatni.

• A közoktatási tananyag fejlesztése során igyekeztünk az értékeinket, önazonosságunkat megőrizni, egyúttal a változó körülményekhez igazítani a tananyagot. Csökkent a kötelező tanórák száma, ugyanakkor tantárgyanként duplájára nőtt a pedagógusok által szabadon felhasználható időkeret. A tantárgyak körében a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mindennapos testnevelés, a hit- és erkölcstan, a jövő kihívásai közötti eligazodást segítő digitális kultúra, valamint az önmagunk megértését segítő magyar történelem. Az otthonról hozott különbségeket mérséklendő és a tananyag elsajátítását segítendő, egyre szélesebb körben ingyenes tankönyveket biztosítottunk a diákoknak. A 2020/2021-es tanévtől kezdődően már valamennyi, a köznevelésben és szakképzésben részt vevő tanuló (közel 1,2 millió diák) kapja térítésmentesen a tankönyveit.

• Elejét vettük a modern oktatási rendszerek rákfenéjének, az iskolai erőszaknak. Ma már számos, civil szervezetekkel és állami szervekkel közösen működtetett program segíti a magyar diákokat, hogy mentesüljenek az online zaklatás, az esetleges fizikai erőszak és a káros, kiváltképpen a függőséget okozó szerek negatív hatásai alól. A megelőzés mellett mára a magyar oktatási rendszer részévé váltak olyan proaktív elemek, mint a pedagógusoknak és diákoknak járó mentálhigiénés foglalkozások és gyakorlatok is.

• A jobb oktatási körülmények megteremtésén túl igyekeztünk biztosítani a közoktatásban részt vevő pedagógusok megfelelő bérezését is. A 2013-ban bevezetett életpályamodellel a pedagógusszakma az elsők között volt, amelynek viszonyait a kormány rendezni törekedett. Ennek köszönhetően 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedett a pedagógusok fizetése. Ezt 2020 júliusában 10, majd 2022 januárjában újabb 10 százalékos emelés követte. Az emelés folytatódhat a 2023 és 2026 közötti ciklusban is, ha a brüsszeli és a magyar baloldal mondvacsinált kifogások alapján nem akadályozza tovább az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket.

• Visszatérve az eredményekre: kiemelt figyelmet szenteltünk a digitalizációnak és az elektronikus infrastruktúra fejlesztésének. Az elmúlt években számos olyan fejlesztés valósult meg, amely kifejezetten a magyar iskolák digitális elérési lehetőségeinek javítását célozta. A megfelelő internetelérés mellé pedig a megfelelő eszközökről is gondoskodtunk. Az előző kormányzati ciklusban 220 ezer eszköz (notebook, tablet) került a magyar iskolákba. Emellett javában zajlik az oktatással kapcsolatos digitális tartalomfejlesztés is. Közben a hagyományos infrastruktúrát sem hanyagoltuk el: a 2018 és 2022 közötti kormányzati ciklusban közel 4600 fejlesztés indult el vagy valósult meg összesen közel 1000 milliárd forint értékben. A 2010 óta tartó iskolafejlesztési programban több mint 900 helyszínen valósulnak meg az általános iskolai és a középiskolai oktatást javító beruházások.

• A köznevelés mellett Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet szentel a felsőoktatásnak is. Az elmúlt években lezajlott modellváltásnak köszönhetően nőtt a felsőoktatási intézmények autonómiája, működésük átláthatóbbá vált, finanszírozásuk teljesítményorientált lett. Így 2026-ig a modellváltásban érintett felsőfokú intézmények, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozására összesen 2000 milliárd forintot biztosít a magyar állam. A fenntartáson túl gondot fordítunk a felsőoktatás fejlesztésére is. A felsőoktatás, illetve a vele együttműködő gazdasági, társadalmi szereplők részére az uniós forrásokat is beleértve 2700 milliárd forintos fejlesztési keretet biztosítunk, amelyhez fogható forrásnövekedés még nem volt a magyar felsőoktatás történetében. Így – számításaink szerint – a következő években Magyarország dobogós lesz a felsőoktatásra
GDP-arányosan legtöbbet költő uniós országok listáján. Mindez azt jelenti, hogy ezen a téren az európai átlagot a kétszeresével fogjuk megelőzni.

• Emellett nem feledkeztünk meg a szakképzésről sem. A Kormány 2020-ban megújította a teljes szakképzési rendszert. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az oktatók, a tanulók és szüleik nyitottá váltak az új rendszerrel bevezetett változásokra. Évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma, és javulnak a tanulmányi eredmények.

• Mindezen intézkedések eredményeképpen a hazai oktatási kiadások 2022-ben megközelítik a 2200 milliárd forintot, amely 2010-hez képest 750 milliárd forintos, 2021-hez képest pedig közel 110 milliárd forintos növekedés a költségvetésben.

Ezen a ponton engedjék meg, hogy egy rövid megjegyzés erejéig kitérjek a pedagógustiltakozások kérdésére is. Magyarország demokrácia, ahol mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és a sztrájkhoz. Ez azonban csak az alkotmányos keretek, vagyis a hatályos magyar jogszabályok betartása mellett lehetséges. Az olyan tevékenység, amelynek során az oktatók az oktatási feladataikat nem látják el, és a sztrájk szabályait nem veszik figyelembe, jogi értelemben nem véleménynyilvánítás vagy sztrájk, hanem illegális munkabeszüntetés. A Belügyminisztérium pedig ilyenkor sajnos köteles eljárni oly módon, hogy először írásban figyelmeztet, hogy az illegális munkabeszüntetés jogalapot teremt az azonnali felmondásra. Majd annak, aki a figyelmeztetés ellenére sokadjára sem veszi fel újra a munkát, a jogszabály értelmében megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyát. Mindannyian azt reméljük, hogy a jövőben mind kevesebb alkalommal kell ilyen munkáltatói intézkedésre sort keríteni!

Mindezek mellett természetesen mi magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy további egyeztetésekre és jelentős lépésekre van szükség ahhoz, hogy a magyar oktatási rendszer képes legyen megfelelni a kor kihívásainak. Egyrészt, hogy jövőálló tudást nyújtson a diákoknak; másrészt, hogy biztosítsa a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsültségét. Magyarország Kormánya azon dolgozik, hogy a magyar diákok, nemzeti kiválóságaink a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket. Éppen ezért öröm látni, hogy ennyi, a pályáját tudatosan és szorgalmasan építő fiatal van, akiknek ennyi lehetőségük nyílik külföldi tanulmányok folytatására, és ennyi a kiváló pedagógus és a szülő, akik meghatározó segítséget nyújtanak a diákok fejlődéséhez.

Erre a biztos alapra építkezve, további feladataikhoz kívánok sok sikert mindannyiuknak!

Budapest, 2022. december 15.

Tisztelettel,
Orbán Balázs"