Véleménycikkem tudott nemrég megjelenni a Newsweek hasábjain, amely arról szól, hogy olyan súlyos fenyegetésekkel állunk szemben, amelyek hosszú távú hatással lehetnek nemcsak a saját életünkre, hanem a Nyugat egészének jövőjére is.

Ezért minden eddiginél fontosabb, hogy az amerikai és az európai konzervatívok egyesítsék erőiket, felemeljék a hangjukat, figyelmen kívül hagyják a liberális média szidalmazását, kiálljanak a közös értékeink mellett, illetve nemzetük érdekeit és jövőjét helyezzék előtérbe.

Ha így néz ki egy 21. századi lázadás, akkor büszkén vállalnunk kell a címkét️

——————

"Két lázadó egy ügy érdekében: Az amerikai és a magyar konzervativizmus kapcsolódási pontjai

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt hónapban Tusnádfürdőn mondott beszédet. Az Erdélyben évente szokásosan elhangzó beszédében idén kifejtette, hogyan látja a világot és abban Magyarország szerepét. Orbán tusnádfürdői megszólalása sokszor jelentős médiafigyelmet vált ki, ahogyan ez 2014-ben az „illiberális demokráciá”-ról szóló, hírhedtté vált beszédével is történt. Az idén kifejtett nézetei még nagyobb hullámokat vertek, és megmutatták, hogy a média minden alkalmat kihasznál arra, hogy a kontextusából kiragadott idézetekkel lejárassa őt, amiért rámutatott a kemény igazságra: mind Európában, mind az Egyesült Államokban olyan egzisztenciális kihívásokkal állunk szemben, amelyek pusztító hatással lehetnek a jövő generációira, ha nem cselekszünk bölcsen.

Beszédében Orbán Viktor négy, a nyugati civilizációra leselkedő veszélyt jelölt meg, amelyeket a konzervatívoknak komolyan kell venniük: a népességfogyást, a migrációt, az egyre militánsabbá váló genderideológiát és az Ukrajnában folyó háborút. Ezek mind olyan problémák, amelyek az óceán mindkét partján ugyanolyan jelentősek.

Ha nem teszünk erőfeszítéseket az aggasztó demográfiai tendenciák megfordítására, nem leszünk képesek megőrizni kulturális identitásunkat és hagyományainkat a jövő generációi számára. Orbán Viktor miniszterelnök, aki maga is gyakorló keresztény, gyakran hangsúlyozza, hogy minden ember Isten képmására teremtetett, és ezért egyenlő. Ugyanakkor a különböző emberek különböző módon élik az életüket és szervezik társadalmukat, ami egyenlővé, de nem egyformává tesz minket – ez az a kulcsfontosságú árnyalat, amelyet a legtöbb médium nem vett figyelembe a miniszterelnök beszédéről szóló felületes tudósításában.

Ha nagyra tartjuk a nyugati civilizációt, beleértve kultúránkat, hagyományainkat és identitásunkat, akkor először is fenn kell tartanunk magunkat, és biztosítanunk kell, hogy a társadalmunkban olyan emberekkel éljünk együtt, akik az együttélés alapvető kérdéseiben nagyrészt hasonló nézeteket vallanak.

A megoldás tehát nem a tömeges migráció, hanem az, amit az Orbán-kormány 2010 óta tesz: a demográfiai trendek visszafordítása a hagyományos családmodell erősítésével, a család intézményének védelmével, valamint a több gyermek vállalására való ösztönzéssel anyagi támogatások által is. Az eredmények magukért beszélnek: az elmúlt 12 évben jelentősen nőtt a születések száma, a házasságkötések száma majdnem megduplázódott, kevesebb házasság végződik válással, sőt, az abortuszok száma is közel felével csökkent anélkül, hogy bármilyen abortuszspecifikus törvényi szabályozást megváltoztattak volna.

Úgy gondoljuk, hogy a hagyományos családmodell elengedhetetlen a társadalmunk stabilitásához, ezért a családot az államnak is védenie kell. Ezt igyekszik aláásni a genderideológia egyre erősödő érvényesülése, amely az Egyesült Államokban meglehetősen markánsan jelen van napjainkban. A genderideológia olyan hiedelmeket terjeszt, amelyek könnyen összezavarhatják és tévútra vezethetik a gyermekeket. Magyarország Alaptörvényével összhangban hisszük, hogy az apa férfi, az anya nő, a házasság pedig férfi és nő önkéntes szövetsége. A gyermekek szexuális nevelése elsősorban a szülőkre tartozik, a civil szervezetek és más, átláthatatlan, elszámoltathatatlan lobbicsoportok nem szólhatnak bele a szülők kifejezett beleegyezése nélkül.

A negyedik nagy kihívásként Orbán Viktor miniszterelnök a szomszédságunkban, Ukrajnában zajló háborút jelölte meg, amelynek kilátásai meglehetősen borúsak. Mostanra egyre több szakértő, gondolkodó és politikus ért egyet Magyarország kiinduló álláspontjával, miszerint minél tovább tart ez a háború, annál rosszabb nekünk – és Ukrajnának is. Senki sem vitatja, hogy Oroszország egy szuverén állam elleni agressziója elfogadhatatlan, de az is világossá vált, hogy a Nyugat elszámította magát az összehangolt válaszlépések során – hiányzott a stratégiai vízió, a pragmatizmus és a vezetői képesség. A nyugati politikusok háborúpárti nyilatkozatai és politikája, valamint az EU elhibázott szankciórendszere hozzájárult a háború elhúzódásához, és ahhoz a nehéz gazdasági helyzethez, amelyben most találjuk magunkat. Fel kellene hagynunk a vágyálmokkal, tűzszünetet kellene követelnünk, közvetlen tárgyalásokat kellene kezdenünk, arra kellene ösztönöznünk az Egyesült Államokat, hogy kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal, és nem kellene tovább kockáztatnunk ártatlan emberek életét a konfliktus további eszkalálásával.

A vezetés, a bölcsesség és a felelős döntések fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni ilyen nehéz időkben. Olyan következetes fenyegetésekkel állunk szemben, amelyek hosszú távú hatással lehetnek nemcsak az egyéni életünkre, hanem az egész Nyugat jövőjére is. Ezért fontosabb, mint valaha, hogy az amerikai és az európai konzervatívok egyesítsék erőiket, felemeljék hangjukat, figyelmen kívül hagyják a liberális média szidalmazását, kiálljanak a közös értékeinkért, és nemzetünk érdekeit és jövőjét helyezzék előtérbe. Ha így néz ki a 21. századi lázadás, akkor büszkén vállalnunk kell a címkét."

: https://www.newsweek.com/two-rebels-case-conservative-alliance-across-pond-opinion-1730503?fbclid=IwAR2hn42ofvuG30armaa-_dL6_PWf-jxDaTInVt3lq_ZQ5UzPy6Uu5DCkc0M