Európának ma komoly inflációs nyomással kell megküzdenie, a kontinensszerte tapasztalható áremelkedések fő oka pedig az orosz–ukrán háború.

Régi megállapítás, és a történelmi tapasztalat is igazolja, hogy a fegyveres konfliktusok és az infláció kéz a kézben járnak. Elég csak a 20. század világégéseire gondolni, amikor nemcsak a vesztes országokat sújtotta kontrollálhatatlan hiperinfláció, de még a győztes államok is nagyléptékű áremelkedéssel küzdöttek.

Az elmúlt évtizedek közel-keleti és afganisztáni háborúi pedig – hasonlóan az ukrajnai konfliktushoz – az energiahordozók árnövekedése által okozott inflációs sokkhatást példázzák: a ’70-es évek olajárrobbanása idején tízszeres, az iraki és afganisztáni invázió idején hétszeres volt az áremelkedés.

A mostani, a szomszédunkban zajló háború szintén inflációt gerjeszt. Mindenekelőtt azért, mert a két hadviselő fél, Oroszország és Ukrajna a világ élelmiszer- és energiaellátásában megkerülhetetlen szereplők: együttesen a gabonaexport közel harmadát adják, Ukrajna felel a kukoricakivitel 15, Oroszország pedig a kőolajexport szintén 15 százalékáért.

A harci cselekmények bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot gerjesztenek, a félelem pedig áremelkedést okoz a piacokon.

Az Eurostat szerint tavasszal kb. 40 százalékkal voltak magasabbak az energiaárak az eurózónában, mint egy évvel ezelőtt, míg az IMF előrejelzése alapján az energia- és az élelmiszerimport a tavalyinál kétszer többet fog felemészteni az európai össz-GDP arányában. Az amerikai jegybank szerint pedig az európai országok a leginkább kitettek a háború negatív gazdasági hatásainak.

A kialakult inflációs környezetet külső ok, a háború okozza, ráadásul főként az alacsonyabb jövedelmi csoportokat fenyegeti.

Ezért törekszünk minden eszközzel a békére, és ezért vezettük be a négy stop politikáját, amely kb. 6 százalékkal csökkenti az inflációt. S ugyanezért nem támogatjuk az orosz olajra és földgázra vonatkozó embargót sem, mert nem hagyjuk, hogy a háborút a magyar emberekkel fizettessék meg️