Az orosz-ukrán háború okozta helyzetben Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését.

A javaslat sem gazdasági, sem politikai, sem pedig méltányossági szempontból nem fogadható el️

A háborús infláció és az elszálló energiaárak miatt szembemegy a közgazdasági racionalitással az az elképzelés, hogy az EU egy megemelt adónemmel tovább terhelje a termelő vállatokat. Az adóemelés ugyanis a kibocsátás visszafogását és csökkenését, leépítéseket és recessziót jelenthet.

️Szerintünk a dolog épp ellenkezőleg áll: válsághelyzetben anticiklikus politikát kell folytatni, vagyis a gazdaság szereplőit segíteni és ösztönözni kell, nem pedig terhelni.

Politikai szempontból a minimumadó súlyos szuverenitás-vesztést jelentene, ugyanis az adók szabályozása a nemzeti fiskális politika egyik legfontosabb vetülete. Ha a társasági adókulcs meghatározását nemzetek feletti szintre delegálnák, az a nemzeti kormányok mozgásterét szűkítené be. Márpedig a mostani helyzetben a nemzetállamok cselekvőképességét és a gyors döntéshozatalt kell megerősíteni.

De nem támogatható a javaslat méltányossági kritériumok szerint sem: nem tekinthető igazságosnak az, hogy minden ország, tekintet nélkül a gazdasági súlyára, ugyanakkora mértékű társasági adót állapítson meg. ️ Ez az olyan kisebb, nyitott országok számára, mint hazánk is, egyenlőtlen feltételeket és versenyhátrányt okoz.

Magyarország az elmúlt évtizedben jelentős mértékben csökkentette a munkára, a családokra és a vállalkozásokra rakódó közterheket. Ez gyors gazdasági növekedést, bővülő s immár teljes foglalkoztatottságot, valamint a bérek növekedését jelentette.

Ezeket az eredményeket a háború árnyékában is meg kell védeni, ám a globális minimumadó ezt nem segíti, hanem éppen hogy veszélyezteti️