Az orosz–ukrán háború felértékeli az élelmiszer-ellátás biztonságának kérdését️

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a háború a mezőgazdasági nyersanyagok és termékek globális kínálati hiányához vezethet, ami a nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti.

Ez elsődlegesen abból fakad, hogy Oroszország és Ukrajna jelentős agrárexportőrök (különösen a gabonát és a napraforgómagot tekintve), s a háború bizonytalanná teszi mind a betakarítás jelentős részét, mind pedig a termelők kivitelre vonatkozó kilátásait.

Ezek a fejlemények elsősorban az orosz és ukrán élelmiszerimporttól erősen függő észak-afrikai és általában is a legkevésbé fejlett államokat érintik, ám a háború okozta áremelkedés az uniós és a magyar piacot sem hagyja érintetlenül: 👉Ukrajna az EU negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, hazánk nyersanyagimportjának pedig (köztük a takarmányé vagy a műtrágyáé) 15 százaléka származik a két országból.

Ezért fontos most megerősítenünk hazánk és az Unió gazdaságát is az élelmiszerpiacon fellépő sokkal szemben, és a teljesítőképességen keresztül fokozni az ellenálló képességet (ahogyan azt nemrég Emmanuel Macron francia államfő is felvetette).

S bár hazánk nagyjából 17 millió főt képes élelmiszerrel ellátni, a piacról kieső ukrán termények és a külső szereplők hiánytól való félelme miatt megnőhet a magyar termények külföldi felvásárlása iránti igény, ami belföldi kínálati problémákhoz vezethet, és további árfelhajtó hatása lehet.

Emiatt vezettük be a gabonakivitelre vonatkozó bejelentési kötelezettséget, amelynek a lényege, hogy ha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor az államnak elővásárlási joga van, így a kivitel semmilyen formában nem veszélyeztetheti a családok érdekeit.

Veszélyek korában élünk, amikor a biztonság és azon belül az élelmiszerbiztonság kérdése is különösen fontossá válik.

Hazánk felkészült ezekkel a kihívásokkal szemben, a magyar agrárium erős alapokon áll!