✍️ Izgalmas elemzés jelent meg a Növekedés.hu-n, amely a tavalyi költségvetési hiány mibenlétével kapcsolatos félreértéseket tisztázza. Számos elemzés szerint ugyanis a 2021-es költségvetést „történelmi hiány”, „nemzetközileg kimagasló deficit”, „túlköltekezés” vagy éppen „felesleges kiadások” jellemezték.

Az állítások első részét illetően elmondható, hogy míg tavaly a GDP-arányos államháztartási hiány 7,3-7,4 százalék körül alakult – ami a pandémiás időszakban nem egyedülálló –, addig a 2008-as nagy pénzügyi válság előtti konjunktúra éveiben rendre a tavalyihoz hasonló vagy annál magasabb volt a deficit (a 2005-ös hiány például a legrosszabb volt az egész OECD-ben). Sőt, az elmúlt két évben a fejlett országok átlagánál is alacsonyabb volt a költségvetési hiány Magyarországon.

A kiadások mértékének növekedését árnyalja, hogy tavaly ugyan magasabb volt a kiadások szintje a 2019-es „békeévhez” képest, ám szűk két évtizeddel ezelőtt, 2002 év végén ez a mutató 47 százalékkal volt magasabb a 2000-esnél – ami többszöröse volt a mostani növekedésnek.

Az állítások másik csoportja tekintetében gazdaságfilozófiai felfogás kérdése, hogy helyes válságkezelési stratégiát követett-e a kormány, de a korábbi példák itt is jó viszonyítási pontként szolgálnak.

Kétségtelen, hogy az adócsökkentések, a munkahelyteremtést segítő támogatások, a 13. havi nyugdíj és a béremelések az állam számára kiadási többlettel és kevesebb bevétellel jártak. Cserébe azonban javult a családok vagyoni helyzete, rekordszinten van a foglalkoztatottság, és hamar kilábalt a gazdaság a járvány okozta válságból.

Ezzel szemben a 2008–2009-es válságkezelés a recesszió idején bevezetett megszorításokra épült, amely aztán továbbgyűrűző és valamennyi szektorban elhúzódó negatív hatásokkal járt.

A költségvetésnek így most döntő szerep jutott a válságkezelés sikerességében és a gazdaság újraindításában.

A pandémia utáni időszaknak már egy megerősödött és stabil gazdasággal vághatunk neki!