️Orbán Viktor az újévben először beszélt a Kossuth Rádióban. A szokásos péntek reggeli interjúban az oltási program és az április 3-án, az országgyűlési választásokkal egy időben megtartott gyermekvédelmi népszavazás mellett a világgazdaságot sújtó inflációs nyomásról is beszélt.

Az infláció nem csupán az európai gazdaságot, hanem a világgazdaság egészét súlyosan érinti. Magyarországon a KSH friss közlése szerint 2021-ben 5,1 százalékos volt az infláció (míg a 2008-as válság idején 8 százalékos), ami lényegében megegyezik az euróövezetre vonatkozó adattal.

Az Eurostat becslései szerint ugyanis az euróövezet tagállamaiban – köztük Franciaországban, a Benelux államokban és Németország – 5 százalékos volt az infláció a tavalyi évben. Az Egyesült Államokban is 40 éves rekordot döntött az infláció mértéke, a karácsonyi időszak óta pedig komoly élelmiszer-ellátási gondokkal küzdenek.

A hazai infláció mögött 80 százalékban globális tényezők állnak, így elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése. Európában a földgáz lakossági ára egy év alatt átlagosan 52 százalékkal, az elektromos áramé pedig 31 százalékkal növekedett.

Az közgazdaságtani ortodoxia ebben a helyzetben is Hayek és Friedman után kiált, ám egy felelős kormánynak tudnia kell lépni a megfelelő eszközökkel a világgazdasági folyamatoknak leginkább kitettek, vagyis a családok a társadalom szegényebb rétegei védelme érdekében.

A rezsicsökkentés már 2013 óta garantálja a rögzített lakossági energiaárakat. Az októberben bejelentett, a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, illetve a novemberben bevezetett üzemanyagár-sapka után a Kormány hat élelmiszer árát rögzítette három hónapra.

Ez utóbbi – a rezsicsökkentéssel együtt – kifejezetten a nehezebb anyagi helyzetben lévőknek segít: az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások kiadásainak több mint 55 százalékát a rezsi és az élelmiszer adja, szemben a felső ötöd közel 40 százalékos értékével.

Orbán Viktor kiemelte, hogy az inflációval szemben a béremeléssel lehet még küzdeni. Itt elsősorban a gazdaság a meghatározó, ám a Kormány adócsökkentéssel és a minimálbér emelésével hozzájárul a folyamathoz.

Az elmúlt hat évben, vagyis az első nagy bérmegállapodás óta 50 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, a medián- és az átlagbér hányadosa pedig 10 év alatt 75,6 százalékról 79,4 százalékra nőtt. Vagyis a bérszínvonal emelkedése mellett csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek.