2006. Balatonőszöd: „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
️
2021. Nyugati tér: „Szabad valamit mondanom, Judit?”
️

Az Európai Parlament számára készült, a koronavírus-járvány fiatalok gazdasági és szociális helyzetére gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmány szerint ugyan e társadalmi csoport általánosságban jobban kitett a pandémia okozta válság következményeinek, ám Magyarország ebben a tekintetben is válságállónak bizonyult.
👉Ezt jól mutatja az, hogy hazánkban 2019 és 2020 között a 18-24 évesek körében a járvány ellenére is kb. 2,5 százalékponttal, 12,9 százalékra csökkent a szegénységi kockázat.
Míg Németország és Finnország mellett az EU-27 átlaga is nőtt (amely majdnem a duplája a magyar értéknek).
👉Magyarországon a 15 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája pedig (15,8 százalék) alacsonyabb egyebek mellett a 20 százalékos francia és 24,4 százalékos finn arányszámoknál.
A foglalkoztatási ráta pedig – az uniós átlaghoz képest egyébként kisebb mértékben – csökkent ugyan, de folyamatosan kapaszkodik vissza, és már megközelíti a válság előtti szintet.
Mindezt árnyalja az a körülmény is, hogy a legutóbbi, 2008–2009-es gazdasági recesszió idején Magyarországon volt a legalacsonyabb a fiatalok körében mért foglalkoztatottsági ráta. Sőt, 2002 és 2010 között 28,6-ról 18,3 százalékra csökkent ez a mutató.
A munkanélküliség a pénzügyi válság kirobbanásakor pedig olyan mértékben megugrott (majdnem 7 százalékkal), hogy egyből a top 5-ös „elitklubba” kerültünk.
A munkaalapú foglalkoztatás- és adópolitikai intézkedéseknek köszönhetően tíz év alatt több mint harmadával csökkent a fiatal munkanélküliek száma, és negyedével emelkedett a 15-24 éves foglalkoztatottak száma.
A kormányzat folyamatosan növeli az ifjúságpolitikai célok megvalósítására fordítandó költségvetési források összegét, így míg 2010-ben összesen 965,3 millió, tavaly már nagyságrendileg 4-4,5 milliárd forint állt rendelkezésre e célra.
Ami pedig a járvány miatt hozott, célzottan a fiatalokat segítő intézkedéseket illeti, többek között bevezettük:
a kamatmentes, teljesen szabad felhasználású Diákhitel Pluszt, amelyet közel 40 ezren igényeltek eddig,
január 1-jétől a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a bruttó átlagkereset összegéig. Ezzel egy fiatalnak átlagosan havonta 41 ezer, évente pedig mintegy 500 ezer forint többletjövedelme keletkezik.
Ezek fontos eredmények, ezért továbbra is a fiatalok támogatásán dolgozunk! 

2006. Balatonőszöd: „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
️
2021. Nyugati tér: „Szabad valamit mondanom, Judit?”
️
„Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj, te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.”
Dr. Zempléni Miklósnak, a 2. hadsereg egykori orvosának „A boldog…
81 nap múlva eljön a nap, mikor meg kell védenünk a közös eredményeinket!
Ne engedjük, hogy visszatérjen a múlt!
️ Javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését a Világbank!
A szervezet 2021-re 6% helyett 6,8 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, míg erre az évre 4,7% helyett 5 százalékos…
Zászlókat a magasba, április 3-án pedig fel, győzelemre!
Ott leszünk.
Beszéljenek a számok!
A baloldal mindig csak elvett a családoktól, most sem lenne ez másként!
A magyar kormány a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is támogatja a családokat.
A négy gyermeket nevelő, dolgozó édesanyák továbbra is mentesülnek a személy jövedelemadó megfizetésre alól.…
A tavalyi évet Magyarország 6,4 százalékos gazdasági növekedéssel zárta és becslések szerint az idei évre is jóval 5 százalék feletti bővüléssel számolhatunk. A gazdaság sikeres újraindításának…
Szép napot kívánok! 