Az Európai Parlament számára készült, a koronavírus-járvány fiatalok gazdasági és szociális helyzetére gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmány szerint ugyan e társadalmi csoport általánosságban jobban kitett a pandémia okozta válság következményeinek, ám Magyarország ebben a tekintetben is válságállónak bizonyult.

👉Ezt jól mutatja az, hogy hazánkban 2019 és 2020 között a 18-24 évesek körében a járvány ellenére is kb. 2,5 százalékponttal, 12,9 százalékra csökkent a szegénységi kockázat.

Míg Németország és Finnország mellett az EU-27 átlaga is nőtt (amely majdnem a duplája a magyar értéknek).

👉Magyarországon a 15 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája pedig (15,8 százalék) alacsonyabb egyebek mellett a 20 százalékos francia és 24,4 százalékos finn arányszámoknál.

A foglalkoztatási ráta pedig – az uniós átlaghoz képest egyébként kisebb mértékben – csökkent ugyan, de folyamatosan kapaszkodik vissza, és már megközelíti a válság előtti szintet.

Mindezt árnyalja az a körülmény is, hogy a legutóbbi, 2008–2009-es gazdasági recesszió idején Magyarországon volt a legalacsonyabb a fiatalok körében mért foglalkoztatottsági ráta. Sőt, 2002 és 2010 között 28,6-ról 18,3 százalékra csökkent ez a mutató.

A munkanélküliség a pénzügyi válság kirobbanásakor pedig olyan mértékben megugrott (majdnem 7 százalékkal), hogy egyből a top 5-ös „elitklubba” kerültünk.

A munkaalapú foglalkoztatás- és adópolitikai intézkedéseknek köszönhetően tíz év alatt több mint harmadával csökkent a fiatal munkanélküliek száma, és negyedével emelkedett a 15-24 éves foglalkoztatottak száma.

A kormányzat folyamatosan növeli az ifjúságpolitikai célok megvalósítására fordítandó költségvetési források összegét, így míg 2010-ben összesen 965,3 millió, tavaly már nagyságrendileg 4-4,5 milliárd forint állt rendelkezésre e célra.

Ami pedig a járvány miatt hozott, célzottan a fiatalokat segítő intézkedéseket illeti, többek között bevezettük:

a kamatmentes, teljesen szabad felhasználású Diákhitel Pluszt, amelyet közel 40 ezren igényeltek eddig,

január 1-jétől a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a bruttó átlagkereset összegéig. Ezzel egy fiatalnak átlagosan havonta 41 ezer, évente pedig mintegy 500 ezer forint többletjövedelme keletkezik.

Ezek fontos eredmények, ezért továbbra is a fiatalok támogatásán dolgozunk!

„Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj, te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.”

Dr. Zempléni Miklósnak, a 2. hadsereg egykori orvosának „A boldog…

️ Javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését a Világbank!

A szervezet 2021-re 6% helyett 6,8 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, míg erre az évre 4,7% helyett 5 százalékos…

A magyar kormány a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is támogatja a családokat.

A négy gyermeket nevelő, dolgozó édesanyák továbbra is mentesülnek a személy jövedelemadó megfizetésre alól.…

A tavalyi évet Magyarország 6,4 százalékos gazdasági növekedéssel zárta és becslések szerint az idei évre is jóval 5 százalék feletti bővüléssel számolhatunk. A gazdaság sikeres újraindításának…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média