️A napokban jelent meg egy interjú a Le Journal du Dimanche nevű francia lap hasábjain Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztossal, aki szerint a zöld átállásban nem ideológiai vitákra, hanem tényszerű és objektív megközelítésre van szükség.

Ennek kapcsán Breton elmondta, hogy a nukleáris energia kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegesség elérésében, hiszen az európai uniós energiamixben az áramtermelés negyede, 26 százaléka az atomenergiából származik.

👉 Ezért – lépést tartva az energia iránti növekvő kereslettel – olyan, a nukleáris energiát is magában foglaló beruházásokra van szükség, amelyek hozzájárulnak a karbonmentes termelési kapacitások bővítéséhez.

Mindez azért fontos, mert miközben Európa megosztottá vált az atomenergia kérdésében, addig a Bizottság egyik friss javaslattervezete szerint a földgáz és a nukleáris erőművek is részét képeznék a zöld címkézési rendszernek. Másként szólva a bizottsági javaslat azt mondaná ki, hogy a nukleáris energia tiszta, a klímaváltozást megfékező energiaforrás.

Magyarország álláspontja ebben a témában régóta következetesen az, hogy az atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartása nélkül nem valósítható meg az energiatermelés „zöldítése”, s hogy a klímasemlegességből nem lehet ideológiai kérdést csinálni. Egyrészt ugyanis a nukleáris energia nemcsak az egyik legbiztonságosabb energiaforrás, de az abból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás is a legalacsonyabb.

Másrészt, amikor a méregzöld klímapolitika képviselői a megújuló energiaforrásokat erőltetik, akkor nem vesznek tudomást arról az egyszerű tényről, hogy az öreg kontinens országainak földrajzi és természeti adottságai eltérőek. Így például hazánk széladottságai meg sem közelítik sem a Lengyel-síkság, sem pedig Európa tengerparti területeinek széladottságait. Arról nem is beszélve, hogy a megújuló energiaforrások ki vannak téve a kiszámíthatatlan időjárási körülményeknek, így a változékonyság az egyenletes termelés ellen hat.

Mindehhez még azt is érdemes hozzátenni, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-emisszió – e tekintetben számos, a nukleáris energiát ellenző országot megelőzünk, köztük Németországot, Belgiumot, Dániát vagy Ausztriát.

Az atomenergia nélkül nincsen hatékony és érdemi kibocsátáscsökkentés, csak azzal együtt tudjuk megerősíteni energiafüggetlenségünket és előmozdítani az energiaszektor klímabarát átalakítását. Ráadásul nukleáris energia nélkül a rezsicsökkentés – amely 2013 óta 2200 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar családoknak, s amely most is védi a háztartásokat az európai energiaválságtól – sem volna fenntartható.

Ezek olyan stratégiai célok, amelyekhez pragmatikus gondolkodásra, nem pedig ideológiavezérelt csőlátásra van szükség!

: Pietro Naj-Oleari, Európai Parlament