✍️ Izgalmas és alapos elemzést publikált Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium - MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője az Összkép című oldalon Magyarország gazdasági fejlődéséről és a pandémia utáni időszakban rejlő új lehetőségek kihasználásához szükséges stratégiáról és szemléletről.

A koronavírus-járvány kitörésével lezárult egy világgazdasági korszak, s hazánk úgy nevez be a most induló globális versenybe, hogy az elmúlt években sikerült megteremteni a további fejlődés biztos alapjait. A rendszerváltoztatás óta eltelt 30 évben a magyar gazdaság folyamatosan felzárkózott: míg 1990-ben a 10 leggazdagabb ország nemzeti össztermékének csupán 33 százalékát állítottuk elő, addig mostanra ez az érték 45 százalékra nőtt. Ráadásul a világ 167 országa közül az egy főre jutó GDP hazánkban a többi ország átlagának a rendszerváltoztatáskor 113, 2018-ban pedig már 135 százaléka volt. Ez volna a globális keret.

Ezt az összességében pozitív tendenciát azonban árnyalja, ha megnézzük, az egyes időszakokban miként alakult a teljesítményünk a régió többi országaival összehasonlítva. 1997 előtt, illetve – a balliberális kormányok felelőtlen pénzügypolitikája és rossz válságkezelése miatt – 2005 és 2012 között Magyarország növekedési üteme jócskán, 2007-ben például kb. 7 százalékkal is alulmúlta a többi visegrádi országét. Ez a helyzet 2013 után fordult meg, amikortól az éves átlagos magyar bővülés rendre felülmúlta a másik három V4-országét.

Európai uniós összevetésben pedig az látszik, hogy mióta 2010-ben hivatalba lépett a polgári kormány, a munkahelyteremtésre, az adócsökkentésre, a beruházások támogatására és a pénzügyi egyensúlytalanságok stabilizálására építő gazdaságpolitika a magyar gazdaság történetének kiemelkedően jó korszakát hozta el. Az éves átlagos gazdasági növekedésnek (3,7 százalék), a foglalkoztatottság bővülésének (13,7) vagy épp az államadósság csökkenésének (12,6 százalék) a mértéke közel kétszer felülmúlja az EU-s átlagot.

A 2010-es évek sikereiben ugyan szerepet játszottak olyan külső tényezők, mint a válságot követő helyreállítási periódus és a gazdaságot jellemző pénzbőség, ám legalább ilyen fontosak a szűkebb regionális és nemzeti szintű faktorok is, mint például a visegrádi térség felértékelődése és befektetési vonzerejének erősödése vagy a foglalkoztatást bővítő és a vállalkozásokat támogató magyar gazdasági stratégia.

Ezen eredmények felől megérthető, hogy Magyarország miért bizonyult válságállónak a pandémia okozta negatív gazdasági hatásokkal szemben, és miért sikerült elkerülni a 2008-as krízishez hasonló „W” alakú kilábalást, és haladjuk meg több szempontból is a járvány előtti teljesítményt.

Szepesi elemzése arra is rámutat, hogy az átrendeződő világgazdasági erőviszonyok között dimenzióváltásra van szükség. Ehhez olyan kitörési pontokat kell keresni, mint például a felértékelődő humán tőke vagy az innováció motorjaként működő, az ellátási-termelési láncokban magas hozzáadott értékkel bíró ágazatok támogatása. Ezért fordítunk idén a tervezett GDP közel 2 százalékának megfelelő összeget a felsőoktatásra, és ezért dupláztuk meg 10 év alatt a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat.

Az elmúlt három kormányzati ciklus sikerei és eredményei lehetővé tették, hogy eljussunk a fejlett országok kapujába. A koronavírus-járvány elleni védekezésben választott helyes stratégia pedig olyan versenyelőnyhöz juttatott bennünket, amellyel rövidesen immár be is léphetünk a fejlett államok csoportjába!

Előre menjünk, ne hátra!

Táblázat: Szepesi Balázs, Eurostat adatok