Orbán Viktor karácsony előtti maratoni sajtótájékoztatóján a helyreállítási alap kapcsán elmondta, hogy az abból Magyarországnak járó forrásokat jogellenesen tartja vissza Brüsszel, és így nem lehet másról szó, mint politikai motivációról.

A gondolatot továbbfűzve azt is megjegyezte, hogy 2014-ben Magyarország – az Egyesült Királysággal együtt – nem véletlenül opponálta Jean-Claude Juncker bizottsági elnöki kinevezését. Juncker programjának gerincét ugyanis az adta, hogy az Európai Bizottságot „politikaivá” alakítja át.

A magyar és a brit álláspont szerint mindez logikusan hozza magával azt, hogy a Bizottság a politikai érdekek kiszolgálója lesz, s így megszűnik a szerződések őrének, vagyis annak az uniós intézménynek lenni, amely kizárólag jogi érvek alapján jár el egy-egy tagállammal szemben. Mindez messzire mutató következményekkel jár az Európai Unió jövőjére nézve.

A miniszterelnök sajtótájékoztatójának napján publikált tanulmányukban R. Daniel Kelemen, a Rutgers University professzora és Tommaso Pavone, a University of Arizona adjunktusa az 1978 és 2019 közötti időszakot vizsgálták. Azt vették észre, hogy 2004-től, vagyis a José Manuel Barroso vezette Bizottság hivatalba lépése óta jelentősen csökkent a kötelezettségszegési eljárások száma úgy, hogy mindeközben 13 taggal bővült az EU.

A kontextus kedvéért annyit talán érdemes megjegyezni, hogy Kelemen professzor a különböző közösségimédia-felületein gyakran és élesen kritizálja Magyarországot.

Elméletük tehát az volt, hogy nem a tagállamok felelnek meg jobban az uniós jognak, hanem a Bizottság politikai indokkal jóval kevesebb eljárást indít. Kelemen és Pavone ennek igazolására mélyinterjúkat is készített az egykori uniós biztossal, az EU Bíróság egykori bírájával, egy EP-képviselővel és vezető bizottsági tisztségviselőkkel is – köztük olyanokkal, akik már 2004 előtt is a Bizottságnál dolgoztak, és Barroso után is folytatták az ottani karrierjüket.

️Az interjúalanyok egybehangzóan megerősítették, hogy sok esetben a Bizottság elnöke adott utasítást arra, hogy a felelős főigazgatóság egy adott ügyben függessze fel, vagy ne is indítson eljárást; de előfordult olyan is, hogy parlamenti képviselők kértek ilyet. Sőt, az elnök és a biztosok tanácsadói rendszeresen részt vettek az eljárást kezdeményezni szándékozó főigazgatóság megbeszélésein, és arra szorították a tisztviselőket, hogy igyekezzenek „peren kívül” megegyezni a tagállamokkal.

Elég csak egy lépéssel továbbgondolni a fentieket: ha egy kötelezettségszegési eljárás megakasztható vagy leállítható volt, akkor a Bizottság bármilyen lépését motiválhatja tisztán politikai szándék – például a helyreállítási alap forrásainak visszatartását is.

Ez Brüsszel stratégiája.

Magyarország Kormányáé pedig az, hogy nem enged a politikai zsarolásnak.