Magyarország élen jár az üvegházhatású gázok termelésének visszaszorításában – ez olvasható ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adataiból.

👉A szervezet 2019-re vonatkozó, az EU-tagállamok üvegházhatásúgáz-emisszióját mérő adatai szerint hazánkban a 8. legalacsonyabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, s ezzel olyan fejlett „magországokat” előzünk meg, mint Belgium, Hollandia, Dánia, Ausztria vagy Németország.

Ezt a pillanatfelvételt érdemes egy időben hosszabb tendenciába illesztve is megvizsgálni. A 2019-es magyar érték 32 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél, ezzel Magyarország bruttó kibocsátáscsökkentési eredménye a rendszerváltoztatás óta eltelt szűk harminc évben a 10. legjobbnak számít az Európai Unióban. Eközben egyes országokban a ’90-es szinthez viszonyítva nőtt a gázkibocsátás. Ezt történt például Ausztriában, ahol ugyan 1 százalékos volt a növekedés, ám eközben az EU egészében mintegy 30 százalékkal csökkent a kibocsátás.

A magyar érték azért is figyelemre méltó, mert miközben csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig – a világ kevés országainak egyikeként – a gazdasági teljesítményünk nőtt. Amennyiben a 2010 óta eltelt időszakot nézzük, akkor az látszik, hogy az emisszió csökkenése mellett a vásárlóerő-paritáson számolt GDP egy főre számítva közel 22 ezer dollárról 33 ezer dollárra, azaz majdnem 53 százalékkal nőtt.

Az EEA adatsorából az is kitűnik, hogy azok az országok, amelyek a zöld átállás és a környezetvédelem élharcosaiként tüntetik fel magukat a napi politikai küzdelmekben, a rangsor hátsó mezőnyében foglalnak helyet: Luxemburg zárja a sort, Hollandia a 24., Belgium pedig a 21. helyet tudhatja magáénak. A nyugati, észak-nyugati államok közül Németország a 19., Ausztria a 18., Dánia a 17. helyen áll.

Ez egy fontos összefüggésre mutat rá, ugyanis ezen országok azok közé tartoznak, amelyek az uniós vitákban a leghangosabban ellenzik a nukleáris energiát, vagyis azt, hogy az uniós gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges tiszta energia előállításához az atomenergia-ágazat is hozzájárulhat.

Szerintünk azonban a nukleáris energia biztonságos, fenntartható, és növeli az ellátásbiztonságot. Ráadásul az Európai Bizottság nemrégiben kiszivárgott javaslattervezete szerint az atomenergia és a földgáz is bekerülne az energiaágazatban megvalósuló beruházások zöld címkézési rendszerébe.

Ebben még komoly küzdelmek várhatóak, mindenesetre a környezetvédelmi ügynökség adatai egyértelműen mutatják, hogy hazánk jó úton halad a kibocsátáscsökkentés és a klímasemlegesség felé!

Grafikon: Európai Környezetvédelmi Ügynökség