A koronavírus-járvány gazdasági hatásai nyomán a közbeszéd egyik központi fogalma lett az ún. rugalmas ellenálló-képesség, idegen szóval a reziliencia. Ez azt fejezi ki, hogy egy gazdaság mennyire tudja megállni a helyét a különböző sokkhatásokkal szemben például a munkahelyek megvédése, a jólét színvonalának megőrzése vagy a növekedés terén.

Az Economist egyik friss cikkében éppen ennek járt utána, azt vizsgálva, hogy 23 gazdag OECD-ország közül melyek teljesítettek jobban, illetve rosszabbul a világjárvány alatt.

Az országok öt pénzügyi mutató szerint rangsorolt teljesítménye alapján Magyarország a középmezőnyben, a 13. helyen foglal helyet.

👉 Ezzel megelőztük például Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot, Portugáliát, Ausztriát, Németországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot is.

Érdemes hangsúlyozni, hogy hazánk négy szempont szerint is jobban teljesített a járvány előtti szintnél. Egyedül az államadósság szintje emelkedett, ám az – Norvégia kivételével – valamennyi országban nőtt, ráadásul Magyarország ebben a rangsorban a 10. helyen áll: míg nálunk 11,1 százalékkal, addig az EU déli országaiban 20 százalék feletti mértékben, de Ausztriában és Németországban is 14 százalékkal nőtt az eladósodottság.

Az adatok rámutatnak az egyes országok ellenálló-képességére, illetve a választott válságkezelési stratégia helyességére. Magyarország már tavaly elérte, majd meg is haladta a járvány előtti kibocsátási szintjét, ami összefügg a gazdaság komplexitásával: Harvard’s Growth Lab szerint hazánk a világ 10. legösszetettebb gazdaságával bír. Ezzel szemben jól látszik, hogy a turizmusra építő országok GDP-jében mekkora visszaesést okozott a járvány.

A munkahelyek védelmére és a befektetések ösztönzésére építő magyar válságkezelési stratégia sikerét mutatja, hogy a háztartások jövedelme nem csökkent, a vállalatok befektetési kedve pedig a 8. legnagyobb mértékben nőtt 2019-hez képest (nem meglepő, hogy három nagy hitelminősítő is a „befektetésre ajánlott” kategóriába sorolta hazánkat). Mindez – fogyasztói és termelési oldalon – támogatja a GDP növekedését.

Eközben a baloldal által oly sokszor hivatkozott Ausztriában közel 6 százalékkal csökkent a háztartások jövedelme, az Egyesült Államok pedig csak elszálló államadósságot és hosszú távú egyensúlyi bizonytalanságot eredményező fiskális stimulussal tudta kezelni a hirtelen többszörösére ugró munkanélküliséget.

Az Economist elemzéséből is kiderül, hogy Magyarország gazdasági súlya, pozíciója és kitettsége ellenére a fejlett, gazdag országok között is jól megállta a helyét a pandémia gazdasági hatásai ellen folytatott küzdelemben.

Ez fontos eredmény, s bizonyítéka annak: hazánk képes belépni a fejlett államok klubjába!