„Mindennek rendelt ideje van” – írja a Prédikátor könyve. S valóban: amikor jól megy a szekér, szigorú költségvetési politikára van szükség, hogy majd a turbulensebb időkben legyen miből ösztönözni a gazdasági helyreállítást.

Éppen ezt tette Magyarország kormánya is, amikor a koronavírus-járvány gazdasági hatásait igyekezett enyhíteni.

Nemrég publikálta a Pénzügyminisztérium a következő négy évre vonatkozó gazdasági és költségvetési prognózisait.

Álljon itt egy idézet a szövegből:

„Az év végére egyértelművé vált, hogy a magyar gazdaság újraindítása sikeres: a gazdaság teljesítménye az első három negyedévben 7,1%-kal nőtt, a beruházások 12% felett bővültek, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4% alá csökkent. A magyar gazdaság mára meghaladta a járvány előtti teljesítményét”.

Az elemzés persze kockázatokat is megnevez. Nehéz idejében alkalmazkodni a lezárások után megnövekedett kereslethez, pedig egy exportorientált országban ez rendkívül fontos. Nehézség továbbá az egyes ágazatokat sújtó globális alkatrészhiány és az ellátási láncok akadozása. Erre mindenképpen válaszolni kell.

A Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján ezek a kockázati tényezők 2022 harmadik vagy negyedik negyedévére mérséklődnek majd. S akkor már másnak lesz rendelt ideje.

A PM anyagából egyértelműen látszik, a válság enyhülésével Magyarország vissza kíván térni a szigorú költségvetési politikához. Nem szabad elfejteni: ha a magyar gazdaság nem teljesített volna kiugróan jól a jobboldali kormányok alatt, nem lett volna mozgástér a sikeres válságkezeléshez.

Ha a baloldal lett volna hatalmon, megismétlődtek volna 2008 csúfos eseményei, a megszorítások, a fizetéscsökkentések, elbocsátások.

A jövő évi választások tétje éppen ez: visszatér-e a kudarcos leszakadás, vagy pedig folytatódik képesek leszünk felzárkózni a fejlett országok elitklubjába?