Az Eurostat egyik friss összeállítása szerint Magyarországon 2010 és 2020 között közel duplájára nőtt a kutató-fejlesztő helyeken dolgozó kutatók száma!

Ez a növekedési ütem az egyik legnagyobb az EU-ban, valamivel több mint 21 ezerről nagyságrendileg 42 ezerre nőtt a kutató-fejlesztő (K+F) helyeken dolgozó kutatók száma.

Hazánk így megelőzi a többi visegrádi ország és az uniós tagállamok átlagos növekedését is.

Megjegyzendő az is, hogy a baloldali fősodor által visszatérően hivatkozott „finn példa” esetében a kutatók száma stagnál. Így ugyan 2010-ben kétszer akkora volt a létszámuk Finnországban, mint hazánkban, ma már – abszolút értelemben – mögöttünk vannak.

Mindez azért fontos, mert a tudásintenzív és magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok a pandémia után meginduló új világgazdasági versenyben stratégiai fontosságúak. A high-tech szektorok az intenzív gazdasági növekedés motorjai, olyan kitörési pontot jelentenek, amelyek révén javul a termelékenység, a gazdaság szerkezete pedig komplexebbé és válságálóbbá válik.

Az uniós statisztikai hivatal mostani adatai szerint mindebben nem állunk rosszul. Szektoronkénti bontásban az látszik, hogy a felsőoktatásban dolgozó kutatók száma háromnegyedével, a kutató-fejlesztő intézetnél és egyéb költségvetési kutatóhelyen dolgozóké több mint harmadával, a vállalkozási szektorban kutatók száma pedig másfélszeresével nőtt tíz év alatt. Ráadásul valamennyi szektor tekintetében javítottunk az uniós rangsorban elfoglalt helyünkön.

2010 óta Magyarország jelentős előrelépést tett a tudásalapú ágazatok fejlesztése és a bennük rejlő növekedési potenciál kiaknázása terén.

A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,13 százalékról 1,61 százalékra nőtt tíz év alatt, ami a hetedik legnagyobb növekedés az EU-ban. A következő években pedig például csak az egyetemek K+F-infrastruktúrájának fejlesztésére 2700 milliárd forintot fordítunk.

A cél az, hogy Magyarország a fejlett államok sorába lépjen, ehhez pedig a versenyképesség, a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítésére van szükség!

Fontos határidő közeledik a családi adóvisszatérítéshez: december 31.

Mivel a gazdaság újra szépen növekszik, ezért életbe lép a családi adóvisszatérítés. Ennek lényege, hogy a gyermeket nevelő…

🟠 Segítve a fiatalok önálló életkezdését, a kormány bővíti a támogatások körét a gazdaság-újraindítási akcióterv részeként.

2⃣0⃣2⃣2⃣ 2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25…

Rövid visszatekintés 2021-re.

🤝 Sűrű volt az idei év, de tele baráti találkozásokkal, rég várt eredményekkel.

Hajrá Rábaköz és Sokoróalja!

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média