Az Eurostat egyik friss összeállítása szerint Magyarországon 2010 és 2020 között közel duplájára nőtt a kutató-fejlesztő helyeken dolgozó kutatók száma!

Ez a növekedési ütem az egyik legnagyobb az EU-ban, valamivel több mint 21 ezerről nagyságrendileg 42 ezerre nőtt a kutató-fejlesztő (K+F) helyeken dolgozó kutatók száma.

Hazánk így megelőzi a többi visegrádi ország és az uniós tagállamok átlagos növekedését is.

Megjegyzendő az is, hogy a baloldali fősodor által visszatérően hivatkozott „finn példa” esetében a kutatók száma stagnál. Így ugyan 2010-ben kétszer akkora volt a létszámuk Finnországban, mint hazánkban, ma már – abszolút értelemben – mögöttünk vannak.

Mindez azért fontos, mert a tudásintenzív és magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok a pandémia után meginduló új világgazdasági versenyben stratégiai fontosságúak. A high-tech szektorok az intenzív gazdasági növekedés motorjai, olyan kitörési pontot jelentenek, amelyek révén javul a termelékenység, a gazdaság szerkezete pedig komplexebbé és válságálóbbá válik.

Az uniós statisztikai hivatal mostani adatai szerint mindebben nem állunk rosszul. Szektoronkénti bontásban az látszik, hogy a felsőoktatásban dolgozó kutatók száma háromnegyedével, a kutató-fejlesztő intézetnél és egyéb költségvetési kutatóhelyen dolgozóké több mint harmadával, a vállalkozási szektorban kutatók száma pedig másfélszeresével nőtt tíz év alatt. Ráadásul valamennyi szektor tekintetében javítottunk az uniós rangsorban elfoglalt helyünkön.

2010 óta Magyarország jelentős előrelépést tett a tudásalapú ágazatok fejlesztése és a bennük rejlő növekedési potenciál kiaknázása terén.

A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,13 százalékról 1,61 százalékra nőtt tíz év alatt, ami a hetedik legnagyobb növekedés az EU-ban. A következő években pedig például csak az egyetemek K+F-infrastruktúrájának fejlesztésére 2700 milliárd forintot fordítunk.

A cél az, hogy Magyarország a fejlett államok sorába lépjen, ehhez pedig a versenyképesség, a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítésére van szükség!

🟠 Segítve a fiatalok önálló életkezdését, a kormány bővíti a támogatások körét a gazdaság-újraindítási akcióterv részeként.

2⃣0⃣2⃣2⃣ 2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25…

Rövid visszatekintés 2021-re.

🤝 Sűrű volt az idei év, de tele baráti találkozásokkal, rég várt eredményekkel.

Hajrá Rábaköz és Sokoróalja!

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média