A tegnapi, több mint 3 órásra nyúlt nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor a bérek emelkedéséről is beszélt.

Kifejtette, hogy a bérek növekedésének ütemét alapvetően a piacnak kell meghatároznia, ám a Kormány számos olyan szakma esetében jelentős béremelést hajtott végre, ahol erre hatásköre van.

Ha csak az elmúlt évre tekintünk vissza, akkor 2021. január 1-jétől az orvosok már a történelmi mértékű béremelés első lépcsője szerinti fizetést kapják, döntés született a 13. havi nyugdíj egyszerre történő kifizetéséről, illetve a katonák és a rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzéről és 10 százalékos béremeléséről is.

S bár valóban a piac szabja meg a bérszínvonalat, a Kormány is hozzátette a magáét. Ennek eredményeként született meg 2016-ban a hat évre szóló bérmegállapodás. Akkor a legfontosabb kitűzött cél az volt, hogy ezen hat év alatt 40 százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek.

A helyzet az, hogy ezt a célt sokkal rövidebb idő alatt sikerült megvalósítani és még túl is teljesíteni. Az elmúlt 5 évben ugyanis több mint 50 százalékos volt a reálbér-növekedés. Érdemes megjegyezni, hogy 1990 és 2010 között csak 30 százalékkal emelkedett a fizetések vásárlóereje.

A minimálbér és a garantált bérminium 2010 után szintén jelentősen nőtt. 2010 óta a minimálbér esetén 128 százalékos, a garantált bérminimum esetében pedig 145 százalékos emelkedésről beszélhetünk.

Mindemellett a medián- és az átlagbér hányadosa 10 év alatt 75,6 százalékról 79,4 százalékra nőtt. A magyar érték az EU-átlaghoz közeli, ehhez hasonló Franciaország, Luxemburg és Németország arányszáma is.

Mindez azt jelenti, hogy jelentősen csökkentek a béregyenlőtlenségek úgy, hogy közben a bérszínvonal emelkedett.