️ Az Európai Tanács mai, a tagállami állam- és kormányfők részvételével tartott csúcstalálkozóján kiemelt téma az energiarák kérdése.

️ Európában ugyanis energiaválság van, az elmúlt időszakban látványosan, többéves csúcsra emelkedett a földgáz és a villamos energia ára a nemzetközi piacon. Hogy csak egy példát említsünk: Ausztriában novembertől több szolgáltatónál 70 százalékkal nőtt a gáz ára.

Az energiaárak emelkedése egy összetett, több tényező együttes hatása miatt fellépő jelenség, amelyben akut problémák (a pandémia utáni hirtelen keresletnövekedés és a kínálati oldal beszűkülése), kiszámíthatatlan elemek (az időjárási viszonyok alakulása), geopolitikai meghatározottságok (Európa energiaimport-függősége) és globális folyamatok (a kelet-ázsiai országok emelkedő energiaigénye) mellett az európai uniós szabályozás elégtelensége is szerepet játszik.

A rezsiárak Európa-szerte tapasztalható emelkedése és a mögötte rejlő okok rámutatnak arra, hogy a posztpandémiás időszakban az ellátásbiztonság szuverenitási kérdéssé válik. A probléma megoldásához cselekvőképes és önálló mozgástérrel bíró államokra, valamint pragmatikus közpolitikai intézkedésekre van szükség.

Magyarország ezt korábban felismerte, mint az EU többi országa, és már kellő időben cselekedtünk.

A rezsicsökkentéssel 2013 óta védi a kormány a magyar embereket a piaci ingadozások és kilengések ellen, s ez a mai helyzetben különösen fontos. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók a villamos energiáért csak a 30 százalékát fizetik annak, amit a jelenlegi európai áramár alapján kellene, a földgáz esetében pedig még ennél is jelentősebb az eltérés, csak a negyedét fizetik a magyarok a jelenlegi piaci áraknak. Így a rezsicsökkentés mintegy 2200 milliárd forint megtakarítást eredményezett a családoknak.

A mostani csúcstalálkozón megvédjük a rezsicsökkentést, és konkrét javaslatokat teszünk az energiaárak emelkedésének kezelésére. Brüsszel elhibázott, méregzöld klímapolitikájával árbuborékba hajszolta a piacot, s – ahogyan azt ősszel ők is beismerték – 20-25 százalékos részarányig az EU ún. kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) felelős az áremelkedésért.

Márpedig világos, hogy az európai energiapiac kitett bizonyos tőzsdei, spekulatív öngerjesztő hatásoknak is – így ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor a többi európai országhoz hasonlóan a magyar embereknek kellene megfizetniük az energiaválság árát.

A cél az, hogy a visegrádi 4-ekkel együtt hatékonyan érvényesítsük a közép-európai országok érdekeit, megvédjük a polgárokat az emelkedő áraktól, és felülvizsgáljuk a mostani rossz szabályozást! Egységben az erő!