Ma kerül sor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára, az Európai Tanács ülésére Brüsszelben.

A Tanács az EU legfontosabb politikai fóruma, ahol a nemzetállamok vezetői megvitatják a legfontosabb témákat, és kijelölik az Unió általános politikai irányvonalát, illetve a meghozandó intézkedéseket. Még akkor is döntő szerep jut a tanácsi fórumnak, ha a föderális Európa víziójának hívei és az olyan uniós intézmények, mint a Bizottság vagy az Európai Parlament folyamatosan azon munkálkodnak, hogy csökkentsék a Tanács súlyát és befolyását (amin keresztül persze a tagállamok érdekérvényesítő képességét akarják gyengíteni).

Ám az állam- és kormányfőket tömörítő testület szerepe különösen fontos akkor, amikor az EU egyidejűleg néz szembe számos kihívással. Hiszen csak az erős nemzetállamokra épülő döntéshozatallal adhatunk hatékony válaszokat az előttünk álló kihívásokra, s csak így tehetjük erőssé az Európai Uniót.

️Ezek a kihívások, amelyek a mai tanácskozást uralják majd, mind-mind a tagállamok és az Európai Unió stratégiai autonómiájával és szuverenitásával függenek össze: szó lesz a migrációról, az energiaválságról és a biztonsági, védelmi képességekről.

Európa ma korábban soha nem látott migrációs nyomás alatt áll, a földközi-tengeri és a balkáni útvonal mellett már a lengyelországi keleti fronton is növekszik az illegális határátlépési kísérletek száma. A legutóbbi tanácsi ülésen az állam- és kormányfők felszólították a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jelenlegi szabályozást, és tegyen javaslatot egy, a 21. század kihívásaihoz igazodó szabályrendszer kidolgozására. A határok fizikai védelme és az illegális migráció megállítása ugyanis stratégiai kérdés.

Az Európa-szerte elszálló energiaárak kezelésére határozott válaszokat kell adni. A brüsszeli méregzöld politika kudarcot vallott, a lakosságot meg kell védeni az elszabadult energiaáraktól. Emellett olyan energiapolitikát kell alkotni, amely garantálja az ellátásbiztonságot és erősíti önellátó képességünket.

Végül ahhoz, hogy az EU erős legyen, a védelmi és katonai képességek fejlesztésére van szükség. Ütőképes haderő nélkül nem beszélhetünk stratégiai szuverenitásról. Ráadásul a védelmi- és hadiipar versenyképesség kitörési pont is, hiszen ezek magas hozzáadott-értékű, tudásalapú technológiára épülő iparágak.

Ha ezeket a kihívásokat le tudjuk küzdeni, akkor az Unió egy önálló, cselekvőképes tényezővé válhat a nemzetközi színpadon. Ehhez azonban erős nemzetállamokra és pragmatikus döntésekre van szükség.

Ez egy intellektuális küzdelem, ma először ezt kell megvívni!