Programadónak számító, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség novemberi Kongresszusán tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a következő tíz évben Magyarország felléphet a fejlett államok közé.

👉Ennek a társadalom- és gazdaságpolitikai célnak az egyik sarokköve a gyorsan növekvő és magas hozzáadott értéket előállító ágazatok, területek fejlesztése.

Ám az is látszik, hogy már 2010 óta nagy eredményeket sikerült elérnünk. Jól szemlélteti ezt a kutatás-fejlesztésre (K+F) szánt ráfordítások GDP-arányos mértékének a növekedése, hiszen ezek olyan beruházásokat takarnak, amelyek révén a gazdaság termelési kapacitásainak fejlesztési, tudásintenzív dimenziói tovább erősödhetnek.

A KSH adatsorából kirajzolódik, hogy míg 2010-ben a bruttó hazai össztermék 1,13 százalékát fordítottuk kutatás-fejlesztésre, addig 2020-ban már 1,61 százalékra nőtt ez az érték.

Ez összegszerűen két és félszeres emelkedést jelent tíz év alatt, ami meghaladja az uniós tagállamok átlagának alig másfélszeres növekedését. Ráadásul egy évtizeddel ezelőtt a GDP-arányos ráfordításokat tekintve Spanyolország, Olaszország és Portugália még előttünk volt, mára azonban már magunk mögé utasítottuk az Unió „déli tagállamait”. A tavalyi magyar adat a közép-európai térségben megelőzi többek között a lengyel, a horvát és a szlovák értékeket is. Érdekesség, hogy Finnországban összegszerűen – nem sokkal ugyan, de – csökkent a ráfordítások mértéke.

A kutatási-fejlesztési szektor erősödését mutatja, hogy 2010 óta a kutató-fejlesztő helyek száma több mint ötödével bővült, a kutatási-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók száma pedig mintegy 20 ezer fővel nőtt.

Mindez azért fontos, mert ahhoz, hogy fejlett ország legyünk, kitörési pontokat kell találnunk – a tudásalapú, high tech szektorok pedig alkalmasak erre.

Az elmúlt tíz év kormányzati teljesítménye a foglalkoztatottság növelése, a stabil államháztartás és a versenyképes adórendszer kialakítása terén a további fejlődés biztos alapját jelenti. Jól mutatja ezt például az is, hogy mennyire válságállónak bizonyult a gazdaság a pandémia okozta negatív hatásokkal szemben, hiszen az első országok között voltunk ez EU-ban, amelyek már idén nyáron elérték a járvány előtti kibocsátási szintjüket. (Megjegyzendő, hogy a 2008-as pénzügyi válság után ehhez öt évre volt szükség).

A gazdaság termelékenységének fokozása és a fejlesztési kapacitások bővítése nemzetstratégiai kérdés, a K+F-ráfordítások pedig kulcsszerepet játszanak ebben. Ezért fordítunk például a következő években 2700 milliárd forintot elsősorban az egyetemek K+F-infrastruktúrájának fejlesztésére, vagy fókuszálunk a hatalmas innovációs potenciállal bíró hadiiparra.

A cél egyértelműen az, hogy tíz éven belül a fejlett országok közé kerüljünk. Ehhez előre megyünk, nem hátra!