️Magyarországon a magukat baloldalinak nevező pártoktól már megszokhattuk, hogy a rezsiköltségek kapcsán a világpiaci árak követése mellett és az árcsökkentés ellen érvelnek.

Gondoljunk csak arra, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányzat engedte az áram árának megduplázódását és a földgáz árának megháromszorozódását, valamint az is, hogy a baloldal ma is a hatósági ármeghatározás intézményét támogatja!

Ezzel szemben a jobboldali kormány a rezsicsökkentés hangos szószólója, ezért többek között szabályozta a háztartási felhasználású földgáz és villanyáram árának emelkedését, és egy kb. 25 százalékos rezsicsökkentést hajtott végre.

Gallai Sándor, a Mathias Corvinus Collegium - MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának vezetője a Corvinákon megjelent cikkében éppen annak a szokatlanságára hívja fel a figyelmet, hogy a rezsiköltségek ügyében a magyar politikai bal- és jobboldal által képviselt álláspont nem tükrözi a nemzetközi politikai térben megszokott állásfoglalást.

Gallai szerint ennek a politikai anomáliának a megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy az 1994–1998-as szocialista-liberális kormány a magas államadósság terhe alatt a közüzemek jelentős részét privatizálta, ami a megnövekedett verseny és alacsonyabb árak helyett a rezsiköltségek megemelkedését idézte elő.

A privatizáció következtében a víz- és csatornadíjak a nyugat-európai árakkal összevetve is magasnak számítottak, míg a gáz ára a vásárlóerő-paritás tekintetében Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az EU-n belül.

A háztartások közműterhe a 2010-es kormányváltást és az árbefagyasztást követően is magasnak számított, és ennek következtében döntött úgy a kormány 2013–2014-ben, hogy csökkenti a háztartások rezsiköltségeit. Az árcsökkentés eredményeképp az átlagos háztartások évente körülbelül egy havi átlagbért tudtak megspórolni a közüzemi díjakon – hangsúlyozza Gallai.

A rezsicsökkentésnek köszönhető, hogy a fűtési nehézségekkel küszködő háztartások aránya folyamatosan csökken. Magyarországon jelenleg 4 százalék azoknak az aránya, akik számára a fűtés problémát jelent, míg Németországban jóval magasabb, 11 százalék.

A kormány intézkedéseinek további pozitívuma, hogy a külföldi tulajdonban lévő távhőszolgáltatók elkezdtek kivonulni hazánkból. A stratégiai fontosságú szolgáltatások közösségi tulajdonba vételével pedig nőtt az állam és az önkormányzatok mozgástere, és bővült a válsághelyzetekben rendelkezésre álló eszközkészlet is – állítja Gallai.

A rezsicsökkentést ugyanakkor az ellenzék heves kritikával illette. Sokan az árak fenntarthatatlanságát hangoztatták, Gallai szerint ezt azonban cáfolta az árcsökkentés óta eltelt időszak és a hatósági árra alapozott rezsim fennmaradása.

A cikk végső konklúziója szerint a jelenlegi kormány politikai álláspontja egyértelmű meggyőződést és felelősségvállalást jelent.