Orbán Viktor tegnap fogadta Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság alelnökét.

A találkozó fókuszában az aktuális európai politikai ügyek mellett az Unió gazdaságának versenyképességét érintő kérdések álltak.

️Šefčovič alelnök egyébként az Európai Akkumulátor Szövetségben képviseli az Európai Bizottságot, így nem meglepő, hogy a tárgyalás elsősorban a magyarországi akkumulátorfejlesztésről és -gyártásról szólt.

Az akkumulátorok technológiája ma még meglehetősen kezdeti fázisban van, a jelenleginél sokkal hatékonyabb eszközöket igényel az autóipar, amely hosszú távon is az e-mobilitás mellett kötelezte el magát: az előrejelzések szerint Európában 2040-re az eladott járművek 70 százaléka elektromos lesz.

👉A megújuló energiaforrások miatt az energetikai ipar is az energia hatékony tárolására keres folyamatosan megoldást, hiszen ha tartani akarjuk a 2050-re kitűzött klímasemlegességet, akkor már 2030-ra 600 gigawatt tárolási kapacitásra lenne szükségünk a jelenlegi 5 gigawattal szemben.

Az akkumulátortechnológia egy rendkívül gyorsan növekvő iparág: világszinten csak 2020-ban 40 százalékkal nőtt a beruházások volumene.

Magyarország pedig gyorsan élt a feltörekvő iparág nyújtotta lehetőségekkel: alig 4 év alatt két tucat vezető dél-koreai, japán és kínai akkumulátorgyártó vállalat érkezett hazánkba. Sőt, ezek közül kettő újabb 1000 milliárd forintot meghaladó beruházásról döntött még az év elején.

Magyarország célja, hogy a következő években Németország után a második legnagyobb európai gyártókapacitással rendelkezzen.

Ehhez a célhoz járul hozzá az is, hogy már megalakult a Magyar Akkumulátor Szövetség, amely a hazai iparági szereplők munkáját hangolja össze az elfogadás előtt álló Nemzeti Akkumulátor Stratégiával.

A cél egyértelműen az, hogy az akkumulátorok termelési láncából a lehető legnagyobb szakaszt – vagyis a gyártás mellett a fejlesztés több elemét is – Magyarországra hozzuk.