A Kormány gazdaságpolitikája a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban is bizonyított.

👉Míg a szocialisták által félrekezelt 2008-as válság után 5 év kellett ahhoz, hogy stabil növekedési pályára állítsuk a magyar gazdaságot, most, a járvány után ehhez elég volt alig másfél év.

A KSH pénteken közölte, hogy a beruházások a harmadik negyedévben 12,4 százalékkal bővültek a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.

Így nem meglepő, hogy a gazdaság a harmadik negyedévben 6,1 százalékkal nőtt, ami másfélszerese az Unió átlagának.

Az éves GDP-növekedést a Kormány 6,8 százalékosra becsüli (az Európai Bizottság ennél optimistább, ők 7,4 százalékkal számolnak), s már most azon 10 uniós ország között vagyunk, amelyek gazdasági növekedése elérte a válság előtti szintet.

Természetesen a gazdasági válság minden Uniós országot érzékenyen érintett. Ezalól Magyarország sem volt kivétel, ám a válság eleve nem volt annyira intenzív: a mi gazdaságunk teljesítménye 4,7 százalékkal, míg az Unióé átlagosan 5,9 százalékkal csökkent.

Ahhoz, hogy a kanyarban tudjunk előzni, kellett persze az unortodox válságkezelés: csak idén 9 hónap alatt 7800 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottunk végre, az adócsökkentés összértéke pedig jövőre eléri a 2000 milliárd forintot.

👉A másik komoly fegyver a kezünkben az volt, hogy az elmúlt években sikerült válságállóvá tennünk a magyar gazdaságot, ami a szerkezetváltással függ össze: azon ország gazdasága válságállóbb, amelyik komplexebb. A horvát gazdaság például 8,1 százalékkal zsugorodott, mivel ott a turizmusból érkező bevételek a GDP 20 százalékát adják, amely szektor az IMF számításai szerint a válság alatt 60 százalékkal esett vissza.

A Harvard Egyetem Growth Lab nevű kutatóközpontja szerint a magyar gazdaság a tizedik legkomplexebb a világon, és a járműipar mellett a vegyipari, a mikroelektronikai vagy a mezőgazdasági technológiák fejlesztése is húzóágazatnak számít.

Az IMF adataiból pedig az derül ki, hogy a magyar iparban megtermelt hozzáadott érték 70 százaléka high tech.

Ezzel egyébként a jóval magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Németországgal és Dániával vagyunk közel azonos szinten, és megelőzzük a franciákat, az olaszokat és az osztrákokat is.

👉S ha mindez nem lenne elég a toposz cáfolatára, hogy Magyarország csupán egy összeszerelő üzem, érdemes átböngészni a European Centre for Entrepreneurship and Policy Reform kutatását.

A svéd think tank rámutat arra, hogy 1000 munkakorú lakosból 72 dolgozik olyan tudásintenzív szektorban, mint az IT, a gyógyszergyártás, az ipari fejlesztés vagy a telekommunikáció.

Ezzel Magyarország 31 európai országból a 11., és magunk mögé utasítottuk például Norvégiát, Ausztriát és Franciaországot is. Sőt, 2014 és 2020 között Európában nálunk nőtt meg a harmadik legnagyobb mértékben az ilyen munkahelyek koncentrációja.

A cél egyértelműen az, hogy tíz éven belül a fejlett országok közé kerüljünk.

Ezért fordítunk például a következő években 2700 milliárd forintot elsősorban az egyetemek K+F-infrastruktúrájának fejlesztésére.

S ezért koncentrálunk most a hadiiparra is, hiszen látjuk, hogy Amerikában a K+F-ráfordítások felét, Nyugat-Európában pedig a 30 százalékát ez a szegmens adja.

Vagyis óriási innovációs felhajtóerőt képez az egész gazdaság számára, ráadásul 2030-ra a hadiipar önmagában is 500 milliárd forintot meghaladó kibocsátást érhet el.

Magyarországnak előre kell mennie, és nem hátra!