Nemrég jelentek meg az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az uniós tagállamok lakhatási viszonyaira vonatkozó adatai. Ebből kiderül, hogy tavaly Magyarországon a lakosság 91,3 százaléka élt saját tulajdonú ingatlanban.

👉Ez jóval magasabb, mint az EU-s országok közel 70 százalékos átlaga, s összességében a harmadik legmagasabb érték a 27 tagállamból álló közösségben.

Az adatokból az is kitűnik, hogy a saját tulajdonra épülő lakáskultúra egyben régiós sajátosság is, hiszen Romániában, Szlovákiában és Horvátországban a magyarhoz hasonló értékeket látunk, de Lengyelország és a balti államok lakástulajdonosi szerkezete is hasonlóképp épül fel (szemben például a dán vagy a francia viszonyokkal, sőt Németországban az ingatlanállomány felét bérlik).

Visszatérve a hazai helyzetre, világosan látszik, hogy a magyar emberek számára a saját tulajdonú ingatlan fontos értéket képvisel. Éppen ezért segítjük a családok otthonhoz jutását az állami otthonteremtési kedvezmények és támogatások rendszerén keresztül.

A kormányzati lakástámogatások összege 2021-ben megközelíti a 250 milliárd forintot, ami a 2010-es költségvetési forráshoz viszonyítva közel 70 százalékos emelkedést jelent.

Ráadásul a kormányzat a lakhatási kiadások mérséklését is célul tűzte ki. Az Eurostat egy másik adatsora szerint a háztartások rendelkezésére álló jövedelmének lakhatásra fordított aránya hazákban az ötödik legalacsonyabb az EU-ban.

Vagyis míg Németországban kb. a harmadát és Hollandiában nagyságrendileg az ötödét, addig nálunk átlagosan mindössze a jövedelmük tizedét fordítják lakhatásra a háztartások.

Ezzel szemben 2010-ben ez az arány csaknem kétszer ilyen magas, 25 százalék volt.

Mindebben nagy szerepet játszott a rezsicsökkentés, vagyis az, hogy a távhő, a gáz és az áram ára átlagosan 25 százalékkal csökkent.

Ezek fontos eredmények, amelyeket az európai energiaválság közepette is meg kell őriznünk, a családokat pedig meg fogjuk védeni!