Orbán Viktor ma a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában többek között arról is beszélt, hogy megszületett a megállapodás a minimálbér 200 ezer forintra, illetve a garantált bérminimum 260 ezer forintra történő emeléséről.

🤝Ahogyan azt a miniszterelnök is hangsúlyozta, a legalacsonyabb keresetek emeléséről elsősorban a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseleti szervezetek döntenek, ám az elmúlt évekhez hasonlóan a mostani megállapodás megszületését a kormánynak is támogatnia kell. Hiszen a bérek emelkedésének ütemét mindenekelőtt a piaci viszonyok és a vállalkozások fizetőképessége határozza meg, s ha a bérnövekedés nem áll mindezzel összhangban, akkor tönkremennek a vállalkozások, és megszűnnek a munkahelyek.

Ezért a kormányzatnak olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, amely egyszerre teszi lehetővé a vállalkozások támogatása révén a munkahelyteremtést és a munkavállalás ösztönzését a fizetőképes kereseteken keresztül. Éppen ezért a mostani megállapodás elérését és a legkisebb keresetek összegének emelését a kormány a fiskális politika eszközeivel, adócsökkentéssel támogatja.

Azt vállaltuk, hogy a béremelésért cserébe csökkentjük a dolgozók után járó járulékokat, ami éves szinten több mint 660 milliárd forint összértékű adócsökkentést jelent a hazai vállalkozások számára. Ráadásul a szociális partnerek a megállapodásban ajánlásként fogalmazták meg azt is, hogy a versenyszférában is tovább emelkedjen a bérek reálértéke a jövő évben, üzleti és pénzügyi helyzetüknek megfelelő reálbéremelésre ösztönözve a vállalkozásokat.

️A mostani megállapodást joggal nevezhetjük történelminek: az egy év alatt 20 százalékos minimálbér-emelés, amely nemzetközileg is kiemelkedő, azt jelenti, hogy 2020-tól a legkisebb kereset annyi lesz, mint amennyi a Gyurcsány–Bajnai időszakban még az átlagbér volt. Az is elmondható, hogy az elmúlt évtized elejéhez képest jóval több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege.

A társadalmi igény dimenziójáról sem szabad elfeledkezni, ugyanis a nemzeti konzultáció válaszadóinak 94 százaléka támogatta a minimálbér 200 ezer forintra emelésének tervét.

Mindezeket a fejleményeket érdemes távlatibb perspektívában is elhelyezni.

👉A koronavírus-járvány következtében a világgazdaság erőközpontjai átrendeződnek, s ebben a korszakban egy új verseny indul meg, amely a kapacitásokért és a beruházásokért folyik majd.

Ezért Magyarország a járvány elleni védekezés során azt a stratégiát választotta, hogy a munkahelyeket meg kell védeni, a gazdaság versenyképességét növelni kell, és folytatni kell a fejlesztéseket.

👉Ehhez mindenekelőtt a munkát terhelő adók csökkentésére van szükség. A közterhek csökkentésével ugyanis erősödik a gazdasági szektor versenyképessége, javul az ország tőkevonzó-képessége, és nőnek a munkabérek. Ebbe a stratégiába illeszkedik az is, hogy a kormányzat a járulékok csökkentésével segíti a minimálbér és a garantált bérminimum növelését.

Az elért eredmények már jól láthatóak, hiszen a gazdaság teljesítménye idén elérheti a rekordmagas 6,8 százalékot, történelmi csúcsra ért a foglalkoztatottsági ráta, a kibocsátás az uniós országok közül az elsők között tért vissza a járvány előtti szintjéhez, s a nagy hitelminősítők is kedvező értékeléseket adtak, például a Moody’s felminősítette Magyarországot.

Ezek fontos gazdaság- és társadalompolitikai eredmények, és a cél az, hogy hazánk az Európai Unió legjobb gazdasági teljesítményű országai közé kerüljön!