Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég tette közzé a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányáról szóló, a tavalyi évre vonatkozó adatait. Ebből több lényeges dolog is kiderül.

Egyrészt az, hogy az EU lakosságának mintegy ötödét veszélyezteti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata – ez mindenképpen jelentős arány, ezért a tagállamoknak ezen a területen még sok a tennivalójuk.

Másrészt azonban az is látszik az adatokból, hogy egész egyszerűen nem igaz az a mítosz, miszerint Magyarország az Unió tagállamai közül a szegény országok közé tartozik. Ugyanis hazánkban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya az EU-átlag alatti, s alacsonyabb több nyugat-európai ország arányánál is.

Ráadásul az is szembetűnő, hogy a 2020-as adatokról készült „pillanatfelvétel” egy időben hosszabb trendbe illeszkedik bele: 2015 óta Magyarországon csökkent a legjelentősebb mértékben a vizsgált mutató az EU-ban, több mint 10 százalékkal. Ebben a periódusban Európa-szerte jóval csekélyebb léptékű csökkenés volt megfigyelhető, sőt egyes országokban (például Németországban) nőtt is ez az arány. Vagyis hazánkban a társadalmi felzárkózás jól kivehető, pozitív irányú tendenciája rajzolódik ki.

Az elmúlt tíz évben a kormányzat fontos döntéseket hozott a rászorulók támogatása és a szegénység felszámolása érdekében.

👉A szegénység elleni legjobb politika a munkahelyteremtés, hiszen azáltal javul az emberek vagyoni helyzete és szociális biztonsága. Ezért fontos, hogy jelenleg 4,7 millió fő közeli a foglalkoztatottak száma, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb szintet jelenti.

👉A közfoglalkoztatás célja a munkaerőpiaci, később pedig a versenyszférába történő integráció – ezért a Start-munkaprogramra a 2021-es 165 milliárd forint után 2022-ben 120 milliárd forintot fordítunk.

👉Kiemelendő még, hogy 2010 óta több mint duplájára emeltük a minimálbért, s az jövőre magasabb lehet, mint a Gyurcsány-kormány idején az átlagbér volt. Emellett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottságának aránya is két és félszeresére nőtt.

👉A gyermekjóléti intézkedések között említhető, hogy 2010-hez képest jövőre már háromszorosára nő a gyermekétkeztetésre fordított kiadások mértéke, a tavalyi tanévtől pedig teljes körűvé vált az ingyenes tankönyvellátás.

👉A rezsicsökkentésnek köszönhetően a távhő, a gáz és az áram ára átlagosan 25 százalékkal csökkent.

👉A társadalmi felzárkózás területi dimenziójában meghatározó szerepet tölt be a Felzárkózó Települések Program, amely az ország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkózását segíti.

Ezek fontos eredmények, és a célunk az, hogy továbbra is hatékony és sikeres eszközökkel tegyünk a szegénység felszámolása érdekében!