️Az Európai Tanács ma kezdődő ülésén az uniós állam- és kormányfők figyelmét elsősorban az energiaválság köti majd le.

Orbán Viktor egyértelmű állásponttal érkezik Brüsszelbe: a zöld átmenet költségeit nem lehet az emberekre hárítani, és nem szabad Európát a már fennálló sokféle válság mellett még rezsiválságba is hajszolni.

️Magyarország is elfogadta, hogy 2050-re karbonsemlegessé tesszük az uniós tagországok gazdaságait. Ez fontos ügy, és Magyarország jövője szempontjából is kulcskérdés. Ám a Brüsszel által ajánlott intézkedések egyre nagyobb terhet rónak a háztartásokra és a vállalkozásokra. Az pedig különösen aggasztó, hogy Brüsszelben az energiaár-robbanástól a zöld átmenet felgyorsulását várják. Ezért át kell gondolni a karbonsemlegességig vezető lépéseket, és észszerűsíteni kell azokat.

Különösen úgy, hogy az energiaárak gyors növekedése nem egyszeri piaci kilengés, hanem a zöld átmenettel összefüggő, tartós folyamat. Meg kell vizsgálni, hogy miként lehet a kibocsátási kvóta rendszerét (Emission Trading System – ETS) megvédeni úgy, hogy az árfelhajtó hatását mérsékelni lehessen.

👉Az ETS lényege, hogy az egyes gazdasági szektorokban működő vállalatok számára meghatározza, hogy mennyi szén-dioxidot bocsáthatnak ki egy évben. Ha ezt a keretet a termelés megugrása miatt át szeretnék lépni, akkor kibocsátási kvótát kell vásárolniuk (vagy kevésbé szennyező technológiára kell váltaniuk, ám ez sokszor még nem lehetséges), ami természetesen az előállított termékeiket vagy szolgáltatásaikat is megdrágítja. Az utóbbi egy évben a kvóták ára is az egekbe szökött. Drágulásukkal pedig a termelés is egyre költségesebb, ráadásul az ETS az erőművekre is érvényes, ami az energiaárakat is növeli.

️Azt egyébként Timmermans szocialista bizottsági alelnök, a zöld átmenet szellemi atyja is elismerte, hogy az energiaár növekedésének 20 százalékáért az ETS felelős. ️

A tárgyalások egyik kritikus pontja a „Fit for 55” javaslatcsomag lesz, amely az elszabaduló energiaárak mellett is tovább drágítaná az emberek mindennapjait, és a rezsicsökkentést is aláásná. A csomagban szerepel az a rendelet, amely egy új kibocsátási kvótarendszer bevezetésével megadóztatná a háztartásokat és az autóhasználatot. Ebben Magyarország határozott, kemény álláspontot képvisel: nem hárítható az emberekre a zöld átmenet költsége.

Az energiaválság nagy tanulsága, hogy a megújuló energiaforrások önállóan nem tudják biztosítani sem az energiapiac stabilitását, sem pedig a karbonsemlegességet, ellenben drágítják az energiát.

Szükség van a földgázra mint átmeneti energiaforrásra, és szükség van az atomerőművekre is. Ez utóbbi mellett az elmúlt héten 10 uniós tagország – Magyarországon és a visegrádi országokon kívül Bulgária, Finnország, Franciaország, Horvátország, Szlovénia és Románia – közös nyilatkozatban foglalt állást.

️Mindeközben Brüsszel ideológiai háborúja nem csitul. 👇👇👇

1️⃣Az energiaválság közepette az Európai Parlament elnöke feljelentést fogalmaztat a Bizottsággal szemben, hogy kizsarolja a jogállamisági mechanizmus elindítását.

2️⃣Ezzel párhuzamosan a Bizottság a gyermekvédelmi törvény miatti kötelezettségszegési eljárást készíti elő.

3️⃣A holland miniszterelnök pedig a lengyel alkotmánybíróság döntéséről akar elsősorban beszélni a Tanács ülésén.

️Az energiaár-robbanással komoly válság kapujában állunk. Az ideológiai hadviselés helyett ennek elhárítására kellene fókuszálni!