🤝🇷🇸Horgoson Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök közösen helyezte el ma a Szabadka–Szeged vasútvonal alapkövét.

Az ünnepségen Orbán Viktor elmondta, hogy a szerbek és a magyarok együtt erőt képviselnek, és egy új jövő építésébe kezdtek. Vučić elnök úr pedig hangsúlyozta, hogy az erős Szerbia erős Magyarországot, az erős Magyarország pedig erős Szerbiát is jelent. A Nyugatnak is be kell látnia, hogy nem képzelhető el erős Európa a nyugat-balkáni országok szövetsége nélkül.

Szeptember elején írtuk alá Magyarország és Szerbia közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodást. Ennek egy újabb eleme a Szeged–Szabadka vasútvonal újjáépítése. A két ország stratégiai partnersége mögötti okok egész Európa stratégiai érdekeit tükrözik, amelyek érvényesítése egyetlen módszerrel lehetséges: a nyugat-balkáni országok uniós integrációjával.

Annyit érdemes megjegyeznünk: Európa nyugati fele évszázadokig abban a kényelmes helyzetben volt, hogy elég volt a Balkánt ütközőzónaként kezelnie. Napjaink nemzetközi rendszere azonban egészen új realitást hozott, így a Nyugat-Balkán már stratégiai tényező. Ezt Magyarország idejében felismerte, s éppen ezért fektetett komoly energiákat a Szerbiával kialakított stratégiai partnerségbe, és képviseli igen határozottan a Nyugat-Balkán integrációját. Hiszen a térség uniós csatlakozása nélkül egy sor stratégiai kérdést nem fogunk tudni kezelni.

️Az egyik ilyen tényező a migráció. Magyarország zárva tartja az Unió déli határát, ám közben a belső piac egészséges működésének egyik alappillérét jelentő schengeni rendszer már alig-alig fenntartható. Immár hatodik éve jellemző, hogy a migrációs nyomás erősödésével a schengeni tagországok egymás után jelentenek be szigorító intézkedéseket a saját határaikon. S ha ez így marad, a schengeni szerződés előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik, ami komoly gazdasági veszteséggel járna. A schengeni rendszer csak akkor tartható fent hosszú távon, ha az Unió külső határai a Nyugat-Balkán külső határaival esnek egybe.

Az is tény, hogy Európa gazdasági motorja egyre inkább a térségünkben üzemel, a nyugat-balkáni országok gazdasága pedig egyre erősebb. A járvány előtti évben, 2019-ben a nyugat-balkáni országok növekedési átlaga több mint kétszer magasabb volt, mint az uniós átlag. Sőt, a járvány miatti gazdasági zsugorodás nem volt nagyobb, mint az Európai Unióban. Az Unió gazdasági versenyképességének megőrzéséhez szükségünk van a nyugat-balkáni országokra.

S végül megemlíthetjük az energiaellátás biztonságának kérdését. Azt az oroszok már hosszú évekkel ezelőtt eldöntötték, hogy új útvonalat keresnek az Ukrajnán keresztül folyó földgáztranzitnak. Idénre elkészült az Északi Áramlat mindkét vezetéke, s ezzel párhuzamosan délen a Török Áramlat is, amelyen keresztül a földgáz-szükségletünk nagy része érkezik. A földgáz stratégiai szerepe a zöld átmenet során is megmarad majd. Azt pedig jól megtanultuk az előző évtizedek ukrán-orosz gázvitáiból, hogy a vezetékeknek biztos területen kell áthaladniuk – a legjobb biztosíték az, ha a lehető legnagyobb vezetékszakasz uniós területen halad át.

Magyarország elkötelezett támogatója a Balkán integrációjának. Azért fogunk dolgozni Brüsszelben, hogy a felvétel előtti politikai akadályok mihamarabb elháruljanak.

Sikeres európai jövő csak a Nyugat-Balkán integrációja mellett lehetséges!