Budapest adott otthont a V4 Jó Kormányzás Fórumnak, ahol a V4-ek mellett Bulgária és Románia közigazgatásáért felelős szakemberei is megjelentek. A konferencia fókuszában a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelése, az e-közigazgatás fejlesztése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése állt. A megnyitón elhangzott beszéd alább olvasható:

"Tisztelt Belügyminiszter-helyettes Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Igazgató Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az ember közösségi lény. Ha végigtekintünk az emberiség történetén, azt látjuk, hogy a közösségi létezés, a társulás, az együttműködés szükségszerűen jelen van minden korban és kultúrában – állandó, sőt természetes jellemvonás. A társak keresése lélektanilag és praktikus okokból egyaránt fontos. Az emberek azért alkotnak közösségeket, hogy a fenyegetéseket könnyebben kivédjék, a problémákat közös erővel megoldják, és a fejlődésüket biztosítsák. Az, hogy ezt milyen keretek között és milyen elvek szerint teszik, változó.

Ami az európai felfogást illeti, itt a legfőbb társadalomszervező elv az állam. Ennek bizonyára sokféle oka van, ezek közül most csak egyet emelnék ki. Nevezetesen azt, hogy már az egyik legfontosabb filozófiai munka is ezzel kezdődik: Platón Államáról van szó. De ami talán még fontosabb, hogy Platón műve valójában a boldogságról és a jóról szól. Ebből két dolog következik. Egyfelől az, hogy az állam nem pusztán egy szervezet, egy keret, hanem egy közösség jólétét szolgáló egység is. S ezzel függ össze a másik dolog, miszerint azoknak, akik az államot vezetik, feladatuk van. Ez pedig – bármennyire közhelyes is – a szolgálat, az a meggyőződés, hogy a köz javát kell szolgálni. Hivatásetika nélkül ugyanis nincsen se jó állam, se jó kormányzás.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi következik mindebből napjaink kihívásaira nézve? Mit jelent a jó kormányzás és a digitalizáció kapcsolata? S mi mindebben a vezetők feladata? Nos, véleményem szerint először is helyes kérdésfeltevésre van szükség, hiszen enélkül szem elől tévesztjük a lényeget, és rossz diagnózist alkotunk. Ezeknek a kérdéseknek arra kell irányulniuk, hogy: Mennyiben szolgálják a technológiai újítások az állam hatékony, rugalmas és eredményes működését? Hozzájárulnak-e az ország versenyképességének erősítéséhez? Könnyebbé teszik-e az állampolgárok számára az ügyintézést? Növelik-e a bürokráciába vetett bizalmat? Mindez azért fontos és lényegi, mert a bizalom, a hatékonyság és a legitimitás egymást erősítő elemek, ezek nélkül nincs jól működő állam. Másodszor: ahhoz, hogy a digitalizáció által kínált megoldások közül helyesen tudjunk választani, átgondolt tervezésre és stratégiai látásmódra van szükség. Ehhez azonban tisztáznunk kell azt, hogy a technológia miként szolgálja a társadalmi fejlődést, és ehhez az államnak hogyan érdemes viszonyulnia.

A technológiai fejlődés szerepét két fő irányból lehet megragadni. A felvilágosodás eszméiből táplálkozó felfogás szerint az ember és a társadalom racionális alapokra helyezése nemcsak lehetséges, de önmagáért való cél is. Ez a megközelítés a technológiai változásokban látja a társadalmi fejlődés egyetlen, kizárólagos útját. Ideologikus meggyőződése miatt nem vesz tudomást saját feltevéseinek képtelenségéről és káros, pusztító következményeiről. A 19. és 20. század fordulójának eufóriája, amelyet a társadalmi mérnökösködés és a fejlődésbe vetett hit hatott át, végül az első világégés szörnyűségében mutatta meg igazi arcát. Az ezzel szemben álló megközelítés a technológiai vívmányokban csupán a mindennapi élet megkönnyítését segítő eszközt lát. Sőt, nem is beszél technológiáról, csak technikáról. Ez utóbbi csak annyiban szükséges, amennyiben meg tud oldani egy pillanatnyi problémát. Pesszimizmusa abból ered, hogy az emberi természet és a társadalmi élet alapjai nem változtathatóak meg. Bár a múlt század elején e felfogás még igazolva is láthatta állításait, napjaink realitásai már időszerűtlenné, már-már szürreálissá teszik elzárkózását a változástól.

Tisztelt Hallgatóság!

A 21. század minden kétséget kizáróan a technológiai fejlődés évszázada. A technológiai újítások, a digitalizáció megkönnyítik mindennapjainkat. Ahhoz, hogy az állam a javára fordítsa a technológiai változásokat, túl kell lépnünk az ideologikus ragaszkodás és a pesszimista lemondás ellentétén, és újfajta, pragmatikus megközelítésre van szükség. Ennek a felfogásnak itt, Közép-Európában különös jelentősége van. Ugyanis a technológiai fejlődés a társadalmi-gazdasági status quo megváltozását is magában hordozza, ez pedig lehetőséget teremt a hatalmi erőviszonyok formálására. Vagyis a digitális innovációk kitörési pontot és a versenyképesség új dimenzióját jelentik a kialakulóban lévő, világrend nélküli világban. Telített pályájú versenyről van szó: akik elöl vannak, könnyen elbukhatnak, de akik hátul vannak, hamar felzárkózhatnak. A visegrádi országoknak ezért stratégiai érdekük az, hogy ebben a versenyben jól teljesítsenek, és helytálljanak.

A technológiai fejlődés azonban nemcsak verseny, de szuverenitási kérdés is. A közép-európai térség történelmi tapasztalata az, hogy az állami képességek kívülről történő megszervezése és felülről vezérelt reformja mindig lelassította, idővel pedig megbénította a nemzeti fejlődést. Az oktrojált alkotmányok és az idegen kormányzati modellek ráerőltetése a térség országaira mindig zsákutcának bizonyult. A küszöbön álló technológiai versenyben azonban egy ország szuverenitása az innováció révén erősíthető lesz, ez pedig felhasználható a globális rendszeren belüli pozíciójának megváltoztatásához. Így a digitalizáció jelentőség az állam képességeinek erősítésében és a hatékonyság növelésében önmagán túlmutat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A koronavírus-járvány utáni változó világ bizonytalansága és a technológiai újításokban rejlő versenyelőny stratégiai összefüggések. Ebben a helyzetben felértékelődik az állam és a közigazgatás szerepe. A jó kormányzás már nemcsak az egyetemeken oktatott, elvont fogalom, hanem szemlélet a kihívások azonosítására és képesség azok leküzdésére. Hogy mindehhez milyen eszközöket kell választanunk, mik a legjobb gyakorlatok és hasznos tapasztalatok, annak megvitatására éppen a mostani fórum nyit teret. Köszönjük, hogy eljöttek hozzánk, jó eszmecserét kívánok!

Köszönöm a figyelmet!"