Orbán Viktor a V4-országok és Egyiptom közötti csúcstalálkozón kijelentette, hogy Európának a 2015-ös hullámnál is nagyobb migrációs nyomással kell szembenéznie. Ebben a nehéz helyzetben pedig Egyiptom a legfontosabb külső szövetségesünk.

️Magyarország mellett most már Lengyelországra is komoly migrációs nyomás nehezedik. Míg a déli határon csak az elmúlt szűk két hétben közel 7000, a lengyel–belarusz határszakaszon nagyjából 5000 határsértést akadályoztak meg a hatóságok. A magyar és a lengyel határon megjelenő migránsok száma hónapok óta meredeken emelkedik, vagyis az afganisztáni helyzet hatását már érezhetjük.

Al-Sisi elnök 2014-es hivatalba lépése óta kemény kézzel lép fel a migrációban kulcsszerepet játszó embercsempészekkel szemben, és a földközi-tengeri migrációs útvonalat az egyiptomi felségvizeken gyakorlatilag lezárta. Ráadásul Egyiptom az Afrika és a Közel-Kelet más országaiból érkező tömegeket is az országban tartja.

👉Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint ma 265 ezer olyan ember él Egyiptomban, aki valamilyen nemzetközi védelmet kért vagy kapott. Az egyiptomi hatóságok szerint viszont az elmúlt években mintegy 5 millióan torlódtak fel az országban, akikről jelenleg is Egyiptom gondoskodik. Egyiptom nélkül tehát még nagyobb bajban lenne Európa.

Magyarország aggodalommal követte már az Arab Tavasz eseményeit, majd a 2011-es NATO-fellépést is. A visegrádi országoknak megvan a történelmi tapasztalatuk arról, hogy milyen következményekkel jár, ha külső erők avatkoznak be egy régió folyamataiba. Viszonylag hamar egyértelművé vált, hogy a destabilizálódó térség melegágya lesz az iszlamistáknak, ami Európa számára is komoly fenyegetést jelent.

Éppen ezért Magyarország a nyugati országokkal ellentétben nem ünnepelte balga módon az Arab Tavasz kapcsán lángba boruló, majd destabilizáló országokban bekövetkező változásokat, viszont a stabilitás visszaállításán tevékenykedő Al-Sisi elnök úr számára 2014-től kezdve minden támogatást igyekezett megadni.

Az ország stabilitásának egyik alappillére a potens nemzetgazdaság. Al-Sisi elnök úr figyelemre méltó munkát végzett, hiszen Egyiptom gazdasága az elmúlt évben a pandémia ellenére is mintegy 3,6 százalékkal tudott nőni. A visegrádi országok igyekeztek ehhez hozzájárulni.

Magyarország és Egyiptom között ma évente nagyjából 350 millió dolláros kereskedelem zajlik. Az áruforgalom ráadásul több mint 21 százalékkal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Részt veszünk a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében is, hiszen 1300 vasúti kocsit gyártunk Egyiptom számára egy magyar–orosz konzorciumban. A cseh Export Bank mindeközben 300 millió dolláros beruházási keretet tart fent, lengyel barátainknak pedig külön ipari övezete van a Szuezi-csatornánál. Ilyenről ők állapodtak meg elsőként az uniós tagállamok közül.

Egyiptom kulcsszerepét, valamint a tényt, hogy stratégiai szövetségesünk a migráció elleni küzdelemben, most már Európa egészének fel kell ismernie. Szükségünk van egy stabil, a térségben stabilizáló szerepet betölteni képes, ám a saját polgárai számára is kiszámítható jövőképet kínáló Egyiptomra.

🤝🇪🇬Éppen ezért mielőbb össze kell hívni az EU–Egyiptom Társulási Tanácsot, ahol egyfelől fel kell oldani az Egyiptommal szemben 2013 óta érvényben lévő embargót, hogy a határok védelméhez szükséges legmodernebb eszközöket be tudja szerezni. Másfelől pedig össze kell hangolnunk a terrorizmus elleni fellépésünket is.

A visegrádi országok azt is javasolják, hogy az Európai Unió tegye stratégiai partnerévé Egyiptomot. Ilyen kapcsolat már régóta létezik például a keleti partnerség országaival, így többek között Azerbajdzsánnal és Ukrajnával is. Vagyis egy olyan régió országaival, amellyel kapcsolatban Európa sokszor megfogalmazta, hogy a stabilitásuk fenntartásában érdekelt – nyilván elsősorban biztonsági és geopolitikai megfontolásokból.