A brdói uniós csúcs kiemelt témája volt az energiaválság.

️A gáz ára az év elejéhez képest mostanra négy-ötszörösére, míg az áramé a háromszorosára nőtt a piacokon. Mindez drasztikus fogyasztói áremelkedéshez vezet azokban a nyugat-európai országokban, ahol a végfelhasználói árakat nem garantálja hatósági árszabályozás, és így a földgáz és áramdíjak a piac kilengései szerint teljesen szabadon mozognak.

Ezekben az országokban az energiaválság árát a lakosság kénytelen megfizetni, s a kormányok most különböző megoldásokkal igyekeznek csökkenteni a háztartások nehézségeit. Szakértői várakozások szerint a magas energiaárak a tél folyamán is fennmaradhatnak, és a földgázárak mérséklődésére csak a jövő év közepétől számíthatunk.

🟥De mi áll az energiaválság hátterében?

Egy összetett, globális problémáról van szó. Noha még szakértők számára sem teljesen egyértelmű, hogy mi okozta a jelenlegi krízist, négy hangsúlyos okot biztosan meg lehet nevezni.

1️⃣Az egyik az ázsiai energiakereslet nagymértékű növekedése,

2️⃣a másik az ellátással kapcsolatos technikai, infrastrukturális okokra vezethető vissza,

3️⃣a harmadik az európai földgáztárolók alacsony töltöttségi szintje, amelyet a jelenlegi extra magas ár mellett az országok nem akarnak feltölteni,

4️⃣valamint a megújuló energiaforrások energiatermelésének kiszámíthatatlansága, amely kiesést jellemzően földgáz-tüzelésű erőművek teljesítményének fokozásával igyekeznek az egyes államok kompenzálni.

️👉Mindezek mellett a karbonkvóták árának emelkedése is markánsan hozzájárul az áremelkedéshez, amit Brüsszel próbál eltagadni.

Magyarországon a lakossági fogyasztói ár jogszabályban rögzített, amely garantálja a biztonságot és kiszámíthatóságot.

🟥Nem volt ez mindig így! 2010-ben az akkori 27 EU tagállamból a gázért a 9., az áramért a 10. legmagasabb árat fizették a magyarok. Nem beszélve arról, hogy a bérükhöz viszonyítva a magyar családok költségei rúgtak a legmagasabbra.

Ma a magyar lakossági fogyasztók a földgázhoz a legkedvezőbb, a villamos energiához pedig a második legkedvezőbb átlagáron juthatnak az Európai Unióban. A magyar árnál 15 uniós országban kétszer magasabb a földgáz átlagára, az áramé pedig 13-ban. Ha nem lenne a rezsicsökkentés, akkor egy átlagos magyar család egy évben átlagosan 386 ezer forinttal, havi 32 ezer forinttal lenne kénytelen többet költeni energiára.

️👉Ezek a fontos eredmények forognak kockán az olyan brüsszeli elképzelésekkel, mint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (szén-dioxid kvótakereskedelmi rendszer) kibővítése.

Az Európai Bizottságnak az a terve, hogy a közúti közlekedést és az épületek energiafelhasználását is bevonják az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer hatálya alá. Jelenleg csak a szennyezés „éllovasai”, a leginkább energiaigényes iparágak nagyvállalatai vesznek részt a kvótakereskedelmi rendszerben. Brüsszel azt akarja elérni, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesszék többek között a lakossági fűtésre, illetve a közlekedési szektorra is. ️

Márpedig közlekedni és fűteni kell, így egy ilyen elképzelés minden ember számára nagyobb anyagi terhet jelentene. Ha a Bizottság nyár közepén napirendre került „Fit for 55” elnevezésű klíma- és energiapolitikai intézkedéscsomagja megvalósulna, úgy a klímavédelem többletterhei miatt a rezsicsökkentés fenntarthatatlanná válna. Brüsszel tehát úgy emelné a háztartások energiakiadásait, hogy közben az energiaárak maguktól is az egekben vannak.

A környezetvédelem, a zöld átállás fontos, a közös célokkal egyetértünk, de mi azt gondoljuk, hogy alapvetően más megközelítésre van szükség. Azzal, hogy Brüsszel túlzott terheket akar rakni a lakosságra, súlyosan aláássa a zöld átmenet társadalmi támogatottságát.

Egységben az erő, a visegrádiak a migráció mellett ebben a kiemelten fontos kérdésben is összefogtak.