Tegnap szentelték fel a pesterzsébeti Összetartozás-templomot, ahol Orbán Viktor miniszterelnök úr is beszédet mondott.

Templomépítő nemzet vagyunk – jelentette ki miniszterelnök úr, s ezzel egyúttal azt a központi gondolatot is megfogalmazta, amely rámutatott a tegnapi esemény jelentőségére. Amikor Szent István arra szólította fel a magyarokat, hogy minden tíz falu építésen templomot, a templomépítő titulust rajtunk kívül még sokan magukénak mondhatták Európa-szerte. Ám ma, a 21. században egészen más időket élünk, s ez alapvetően határozza meg helyünket és szerepünket a kontinensen. Nyugat-Európa ugyanis feladta küldetéstudatát, keresztény alapokon álló kulturális és szellemi örökségét, s így jutottunk oda, hogy – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – Nyugaton templomokat már nem, csak mecseteket építenek.

Nekünk, magyaroknak azonban az a történelmi tapasztalatunk, hogy akkor voltunk sikeres nemzet, amikor a társadalomszervezés vezérlő elveit a kereszténység fundamentumai adták. A kereszténység felvétele ezer éve egyet jelentett a magyarság politikai közösségének állami keretek között való megszervezésével és az európai civilizációs körbe térbe való betagozódásával.

Ezelőtt ötszáz évvel pedig a protestantizmus által életre hívott szellemi forradalom a nemzeti fordítások, a nemzeti nyelv és a nemzeti kultúra révén lerakta a nemzetállamok alapjait. Ebből a felismerésből következik számunkra az az észszerű következtetés, hogy a nemzet és a keresztény hit megmaradása összefonódik.

Ezért a ma zajló kultúraromboló és hitellenes támadások közepette az állam és egyház viszonyának olyan elrendezésére van szükség, amelyben az állam tevékenyen támogatja a kereszténység által életre hívott életformák és értékek megerősítését. Ez az állami kötelesség alkotja az alapját a keresztényi alapokon álló demokráciának vagy másként szólva a kereszténydemokráciának. S ez is az oka annak, hogy a kormányzat támogatásából 2010 óta Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein 150 templom épülhetett, valamint több mint 3000 hazai és külhoni templom újulhatott meg.

Hiszen ahhoz, hogy nemzetként és keresztényként megmaradhassunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Ebben áll a mi történelmi szerepünk és küldetésünk a Kárpát-medencében, ezért a templomavatás nem pártpolitikai, hanem teljes mértékben nemzetstratégiai kérdés.